A következő címkéjű bejegyzések mutatása: remény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: remény. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. április 12., vasárnap

Mindannyian feltámadhatunk! - "Ifjú, mondom neked: kelj föl!" (LK 7,14) - "De kelj fel, és állj talpra!" 2021-re

Fotó: önkéntes fotója rólam a londoni balesetem után Magyarországon (szakácsként)
A scifiéletregényemben egy olyan példát fogok bemutatni, ami egy jó példa a feltámadáshoz. Azt mindenkinek meg kell értenie, hogy Jézus feltámadása nem egyedi eset a világon. Mindenki képes megélni a szenvedést és abból képes felállni, feltámadni, ha kellően hisz benne és tesz érte. Azonban azt nem lehet elvárni, hogy azt mások tegyék meg helyettünk! Nekünk is akarni kell. 
Fotó: önkéntes fotója rólam (a feltámadás előtt Magyarországon)
A feltámadás első lépése, hogy kezdjünk el hinni és megnyugodni, célokat kitűzni. Mindenkinek az életében történhettek olyan események, amikből azt hihette, hogy nem lehet felállni, de aztán mégis sikerült.
Azt viszont érdemes visszanézned egy időutazás keretében, mert akkor érted meg igazán azt, hogy mit adott neked az az élethelyzet. 

2020. április 8., szerda

Azért lettem milliomos újra, mert mindenemet el tudtam veszíteni, amiért élek-halok (az ifjúsági klubomért)

Köszönöm, hogy Te is támogatsz a rendes tagságoddal MINKET!

Csoport · 33 tag
A Tresó Ifjúsági Klub rendes tagjai az Alapszabálynak megfelelően.
Valahogy nagyon sokáig nem a pénz volt fontos számomra, de egy idő után rájöttem, hogy arra szükségem lesz, ha nem akarok az utcára kerülni. (Mert tudom, hogy az milyen!)
Igazán gazdag embernek érzem magamat akkor, amikor az ifjúsági szervezettel foglalkozom és azt csinálhatom, amire az életemet feltettem és kész voltam érte mindent elveszíteni. Találtam egy tök jó videót, ami igazolni is tud ebben. Azért imádkozom nap mint nap a Jóistenhez, hogy adjon erőt ahhoz, hogy továbbfolytassam amit 19 évesen elkezdtem és azóta kitartok mellette, mert hiszem azt, hogy mások segítésével, támogatásával én is többre vihetem. Továbbá nagyon szeretek az ifjúsággal foglalkozni, mert reményt, lelkesedést, motivációt tudnak adni, amiért van értelme minden nap felkelnem. Ezért csinálom (magamért és másokért)!

2020. április 1., szerda

A londoni öngyilkosság-kísérlet után Ferihegyen hajléktalanként szálltam le szakácsként Magyarországon

Fotó: Tudom, hogy milyen az utcán túlélni a lehetetlent (rosszabb, mint a koronavírus-járvány)
A scifiéletregény kiadása november 23-án a Fiatalon Milliomos FM© projekt része. 
Ami nem öl meg, az megerősít. Ezt igazolni tudom!
Nemcsak a koronavírus-járványkor kell észrevenni az élet fontosságát és a hibákat!
A mostani koronavírus-járvány ahhoz képest nekem semmi. Mert, akkor sokkal jobban szembe kellett néznem a kegyetlen ÉLET-tel és ÖNmagammal, illetve megismerni a valós környezetemet. De aztán a könyörgésem, sírásom, kemény belső harcom és megnyugvásom, hittételem (Budapesten a Szent István Bazilikában hajléktalanként, törött lábbal, teljes árvaként, a londoni öngyilkossági-kísérlet) után kaptam segítséget és támogatást segítőkész MAGYAROKTÓL. 
Fotó: T.K- a Margit-hídnál
A scifiéletregény alapján teljes nyomozás indulhat (az elkeseredéseim és az öngyilkossági-kísérleteim valódi okai miatt), illetve bíróság hozhat ítéletet egy teljes árva életével, balsorsával kapcsolatosan.  - SOKAN HIBÁZTUNK, AZ BIZTOS!
A scifiéletregényemben lehet majd olvasni arról, hogy milyen érzés Londonban megúszni a Temzét lábtöréssel öngyilkosság-kísérlet miatt 2016 szeptember 11-én. Aztán az igazi hideg zuhany az volt, amikor hazajöttem (a bátyám fizette a repülőjegyemet és a nevelőanyum hívott haza online, hogy ne külföldön haljak meg) és Ferihegyen a legjobb barátom várt, majd azonnal a családjával segített, hogy ne az utcán csövezzek 30 injekciós tűvel, hogy ne kapjak vérfertőzést. Igen. Ezt nem könnyű elfelejteni, de az idő mindent megold. Ez így történt az én esetemben is. Nagyon izgalmas, érdekes, kalandos és tanulságos történet az emberi összefogásról, hitről, kitartásról, (szociális ellátórendszer) lehetőségekről. 

2020. március 29., vasárnap

Egyéni, társas vállalkozó (ifiszervezet vezetője) vagyok MA az értelmes élethez és az öngondoskodáshoz

Fotó: T.K. - az utca emberének nincs hitel (hit nélkül főleg)
Az ifjúsági szervezet is egy (egyéni, társas) vállalkozás arra, hogy boldog életet éljünk.
Akár kényszer-vállalkozónak is mondhatnám magamat, de nem ezt teszem, mert tisztában vagyok az életem értelmével és tudom, hogy annak a fenntartásához szükséges az öngondoskodás. Sok ismerősömmel azon izgulunk, hogy nem lesz munkánk a jövőben és ezzel veszélynek vagyunk kitéve. Valóban, azonban azt is látni kell, hogy a vállalkozókra (munkaadókra) számítunk, hogy megadják a mindennapi kenyerünket (amiből akár egy családot is fenn lehet tartani). Pedig ezt biztosítani nem könnyű és jelentős kockázattal jár, amit most saját bőrünkön is tapasztalhatunk.


Az ifjúsági szervezetünkben, a klubalapító (Fiatalon Milliomos (FM)© projektje részeként) ifjúsági kezdeményezéseként a Tresó Ifjúsági Klubért Vállalkozás (TIKV) dolgozik azon, hogy (LÖK) támogatáshoz juttassa a (rendes klubtagokat főleg) fiatalokat, illetve hobbiból munkahelyet teremtsen, amiért megdolgozik. 

2020. január 1., szerda

Tavaly kérvényeztem, hogy az idén januárban se bontsák fel a diákhitel szerződésemet

Az egyik idei kihívásomról érthetően.
Ha leteszem az angol írásbeli nyelvvizsgát, akkor Bill Gates-nak írok, hogy segítsen a törlesztésben (ha látja bennem a lehetőséget, amiért a scifiéletregényemet küldöm majd el neki).
Képforrás: Facebook
Csak levelet (regénybemutatóval, ajánlóval) írok neki, a fordítást majd valaki elvégzi neki.
Sorsfordító volt a diákhitel felvételele, amit talán egész további életemben nyögni fogok és kihatással lesz a jövőmre és a környezetemre, illetve a lehetőségeimre.
Januárban kiderül, hogy sikerült-e elérnem tavaly, hogy az idén januárban se bontsák fel a diákhitel szerződésemet (még az egyetemi időből). Amennyiben az bekövetkezne, akkor a fizetésem jelentős részét (több  mint 30%) levonnák. Amennyiben nem bontják fel, akkor is havi 10 000 forintot kell törlesztenem. Sajnos a diplomát nem tudtam megszerezni 10 év alatt (BCE Élelmiszertudományi Karon élelmiszermérnöki szak), ami komoly traumát okozott és az öngyilkossági kísérleteim (a londoni és a budapesti hídugrás) - egy emberi élet értelmetlen halálát előidéző deviáns viselkedés - egyik kiváltó oka volt. A reményt még nem adtam fel és amennyiben lesz rá lehetőségem, úgy újrafelvételizek. További részletek a scifiéletregényemben.
Fotó: T. K. - egy fotó pályázaton nyertes fotóm
Komoly lelki traumát okozott az egyetemről kitétel. (Mára már elfogadtam ezt a tényt, de még bennem van, hogy diplomás legyek, mert az teljes  árvaként fogadalmam volt mielőtt tudatosan felvételiztem anno.)
A jelenlegi tartozásom meghaladja a 3,5 millió forintot. Amikor arra gondolok, akkor ezzel számolnom kell a jövőképem kialakításakor. Ha szerencsém lesz, akkor valamikor törleszteni tudom majd. Öngyilkosságon emiatt nem gondolkozom, bár nagyon bánt. Januártól céltartalékot hozok létre, hogy abból tudjam majd megszerezni a diplomámat terveim szerint 10 éven belül 50 éves koromig. 

2019. március 18., hétfő

Út a munka világába - holnaptól újra szakácskodni fogok Budapesten hotelekben

Fotó:T.K. - fontos  megjelenés és a külső is a belső felkészülés mellett
Soha ne mondd, hogy soha!
Tudom, hogy sok fiatalnak vagyok példaképe és a bukásaim, kudarcaim sem szégyen. 
Több lehetőséget is kaptam, így már a héten több budapesti hotelben dolgozhatok szakácsként. Amikor azt mondják valakinek, hogy szedje össze magát és álljon talpra, akkor egyik legfontosabb lehetőség, hogy felkészüljön és merje vállalni az új kihívásokat. Így kevésbé érheti az a támadás, hogy csak siránkozik és nem tesz semmit. Egy reményvesztett állapotból is vissza lehet jönni, úgy hogy újabb reményt, esélyt, lehetőséget adunk magunknak egészen addig, amíg arra lehetőségünk van. Minden kezdet nehéz, de bele kell jönni. Ha nekem valamelyik nem jön össze, akkor megyek tovább. Az önértékelésemet és az önbecsülésemet a sikerek (minden ledolgozott munkanap) növelhetik a jövőben. 

2019. március 17., vasárnap

Miért járok a Szent István-bazilikába?

Fotó: T.K.- Szent István-bazilikánál
Amikor már majdnem mindent elveszítel, akkor még a hit, remény veled lehet. 
Számomra teljesen mindegy, hogy Isten létezik-e, vagy sem. Ettől sokkal fontosabb, hogy van hitem.
Ma reggel is ellátogattam Budapesten a Szent István-bazilikába. Többször feltettem már magamban a kérdést, hogy miért járok oda. Senki nem kényszerít, azért mégis fontosnak tartom, hogy alkalmanként eljárjak oda és érezzem annak a hangulatát. Segít a relaxációban, a gondolataimat márs irányba terelni, átgondolni a bűneimet, imádkozok azért, ami fontos számomra és segítséget jelenthet az életemben. Amikor Istenhez szólok, akkor valójában magammal beszélgetek, illetve másokhoz könyörgöm, hogy figyeljenek oda rám (persze ezt csak csendben teszem, így az ténylegesen nem juthat el hozzájuk). Amikor betérek egy templomban, akkor persze azon is elgondolkozom, hogy az egyházak hogyan tudnak segíteni az embereken (pl. www.karitasz.hu).
Fotó: T.K.- egy banknál
Nem a pénznek kellene az emberen és egy társadalmon uralkodni, rabszolgasorsban tartani!
Nekem Isten egy lehetőség, aminek része minden más lehetőség is. 
Amikor Isten az eszembe jut, akkor valójában önmagam, a környezetem (családom, barátaim, ismerőseim, tanáraim, kollégáim stb.) jut eszembe és az, hogy miképpen tudom élni értelmesen az életemet. Eszembe jut, hogy a saját létezésemnek milyen küldetése, haszna lehet akár a társadalmunkban, akár a világon. Nekem nagyon furcsa, amikor valaki azt mondja, hogy Isten nem létezik. Ilyenkor inkább azt érzem, hogy a fogalom nincs rendesen tisztázva és ebből félreértés adódik. 

2018. július 14., szombat

Hogyan segítheti a Klubom a boldogulásomat!?

Fotó: T.K. - Irány a Balaton (szakács munka) Budapestről
Egyenlőre nincs pénzem leutazni a Balatonra (miután kifizettem mindent a hónapban), de amint lesz és letelik a felmondási időm, akkor újra nekiindulok szerencsét próbálni Magyarországon. 
Amikor ma ellátogattam a 0km kőhöz, akkor elgondolkoztam azon, hogy MA hol tartok a 2018 január 1-jei célkitűzéseimmel kapcsolatosan és azok elérésében/el nem érésében minek, vagy ki(k)nek lehetek hálás. Nos. 
Fotó: T.K. - a Budapest Eyenél Szerencsemix újsággal
Az idei évben a legnagyobb szerencsém, hogy még MA (2018.07.14) élek, annak ellenére, hogy hajléktalan szakács vagyok Magyarországon, Budapesten. 
Az idei évem legnagyobb célkitűzése a család, a hobbi és karrierem összeegyeztetése a pénz, a lehetőségek (pl. boldogságleckék, stresszkezelés, szakértők bevonása stb.), az önmegvalósítás (önkénteskedés, iskolai közösségi szolgálat, hobbiból munkahely létrehozása stb.) és a kapcsolatok (pl. család, barátok, ismerősök stb.) által. Összegzés képpen egy ötös skálán jelenleg 2 adnék magamnak, amit szóban elégségesnek mondhatok.
Fotó: T.K. - a Parlamentnél Budapesten
A pénzt fontosnak tartom az életben, olyan mint testnek "a kenyér és a bor", illetve a vérünk.
Pénzem - alig maradt a kötelezettségeim rendezése után
Lehetőségeim - új munkahelyet keresni, több jövedelmet szerezni minden lehetőséggel
Önmegvalósítás - az ifjúsági szervezetet nem szüntetem meg, azonban azt szabadidőmben fejlesztem miközben stresszkezelő tréningre, boldogságleckék vételével igyekszem megőrizni az életemet.
Kapcsolatok - stagnál, amíg nem erősödök meg, mert kevésbé van kedvem bárkivel is találkozni és a problémáimat megosztani velük. Inkább a közösségi portálon, blogon keresztül kommunikálok, illetve a Bazilikába járok imádkozni.
Fotó: T.K. - a Bazilikánál Budapesten
Még hiszek abban, hogy az életemnek - így a Klubnak is - van értelme az életemben jóban rosszban.
1. Család - jelenleg nem tartom velük a kapcsolatot, amíg a megtakarításom el nem éri az egymillió forintot.
2. Hobbi - az ifjúsági szervezet jelenleg fel van függesztve határozatlan ideig.
3. Karrier - felmondtam a Honvéd Kórházban szakácsként és most a Balatonra megyek dolgozni a következő hónaptól

Azt gondolom, hogy néha nem árt egy kis figyelemelterelés, gondolatstop az élet nehézségeivel kapcsolatosan. Ezért a foci vb meccseivel fogok kikapcsolódni és pihenni. Hogy kiknek szurkolok? Belgák, illetve Horvátok (bár Franciaország fog nyerni)

2018. február 25., vasárnap

Családi misén voltam ma a Bazilikában, aztán még tortáztam is

Fotó: testvéreimmel keresztelkedtem és elsőáldoztam még gyerekkoromban
A hit, remény is lehetőségek a világon, amikkel érdemes élni!
Imádkoztam a családomért, a hobbimért és a karrieremért többek között. 
Nem gondoltam volna, hogy a mai napon fiatalokkal, családokkal fogok együtt tortázni a Bazilikában. Pedig ez történt. Viszonylag korábban érkeztem ma imádkozni, hogy még a mise előtt (10 órási) elolvassam a Keresztény élet (A vallásos családok hetilapja) és az Új Ember (Magyarország Katolikus Hetilapja) újságokat. Aztán szembesültem azzal, hogy milyen sok fiatal volt a misén, mivel családi volt. A misét követően a sekrestyében találkoztak fiatalok és családok, illetve mégy egy születésnap is közbecsúszott. Nagyon szívélyesen fogadtak annak ellenére, hogy még soha nem voltam ott. Az ünnepelt még egy finom Tiramisu tortával is megkínált. Eljövetelemkor felajánlottam az egyik fiatal atyának, hogy a jövőben szívesen önkénteskednék, segítenék, ha van arra lehetőség.
Fotó: angliai segítőm fotója, amikor elesett voltam
Szerencsés vagyok, hogy megélhettem a szerencsétlenséget!
A londoni kórházban lengyel néni vigyázott rám, egy egész éjszakát önkéntesként mellettem virrasztott. Akkor nem értettem, hogy miért. Ma már értem!
A balesetem után sokan imádkoztak értem és mutattak meg lehetőséget arra, hogy életben maradjak, hogy megfelelő útra térjek. Ma már hálás lehetek nekik azért, hogy nem hagytak elveszni és a legnehezebb időkben is kitartottak érte. Az elmúlt évek megmutatták számomra, hogy miért van értelme élni és, hogy mik azok a lehetőségek, amik a legnagyobb bajban is segíthetnek. Köszönenetem érte. 
Fotó: fotós képe rólam - érettségi tablóképem
Úgy érzem, hogy nem véletlenül nem haltam meg és az ifjúsági szervezetbe fektetett energia, idő, pénz többszörösen meg tud térülni. Mert most megint azzal foglalkozhatom, hogy olyanoknak segítsek (főleg fiatalok, családok), akik jobban rászorulnak, mint én. Ilyenek viszont akadnak bőven.

2018. február 23., péntek

Az ifjúsági Klub nem, de az alapítvány megszűnhet a jövőben

Gratulálunk a magyar sportolóknak!
Az életem egy jelentős időszaka zárulhat le hamarosan. 
A jövőben megszűnhet a Tresó Ifjúsági Klubért Alapítvány, de ez nem jelenti azt, hogy a Klub is meg fog szűnni. Azonban a civil szervezet elvesztése miatt több lehetőségtől is eleshetünk majd. További információkat hamarosan megosztunk.
Az életben sokszor hiába tervezünk előre, mert amikor már jobb lehetne, akkor jön valami, amitől a korábbi terveket módosítani kell. Sajnálom, ha a civil szervezetünk megszűnik, de vannak jó oldalai is. Az alapítvány sok pénzt húzott ki a zsebemből (hobbira), ami a későbbiekben már más dolgokra fordítódhat (pl. család, karrier, hobbi stb.)

2017. december 22., péntek

Elveszítettem ma a karácsonyi pénzemet szerencsejátékon (tippmix)

Fotó: T.K. - szerencsejáték az élettel
A szerencsére bíztam magamat, ami nem segített, így most még a remény is meghalhat. 
Fejbe tudnám lőni magamat, amiért olyan hülye voltam, hogy akkorát kockáztattam ma szerencsejátékon, hogy csak pár ezer forintom maradt. Karácsony előtt szerettem volna megtöbbszörözni a pénzemet, ami nem jött össze. Az még hagyján, de hogy emiatt most haza sem fogok menni, illetve januárban komoly pénzügyi problémáim lesznek, az már most borítékolható. A szerencse nem volt mellettem, de ettől még élek. 
Fotó: T.K. - Karácsonyfa az utcán
Az idén az utcán karácsonyozok! 
Az ajándékom pedig az életben maradás,  és a túlélés lehet a jövőben. 
Azon már most gondolkozom, hogy a szenvedélybetegség kialakulásával kapcsolatosan szakemberekhez kell fordulnom. A jövőben nem várom el senkitől, hogy támogasson a mai szerencsétlenség miatt. Reménykedtem, hogy tudok majd ajándékokat venni, illetve ki fogom tudni fizetni a kötelezettségeimet. Jelen pillanatban ennek a lehetősége elveszett. Nagyon rosszul érzem magamat (akár egy KO-val kiütött bokszoló), de megérdemlem és ennek a következményeit is. Azon sem csodálkoznék, ha hamarosan tényleg az utcára kerülnék és ott fagynék meg.
Fotó: T.K. - A Budapest Eye fotómmal a naptár előlapján
Lelkiekben összetörtem ma és elnézést kérek az idei karácsonyom elcseszése miatt, azonban megint fel kell állnom. Csak egy életem van!
A tegnap kapott 50 000 forint támogatást - a fotóversenyen bekerült fotómmal a naptárban - inkább más (tehetséges) fiatalnak adták volna oda. 

2016. október 18., kedd

Nem érdekel az Alapítvány, nem hagyom zsarolni magamat

Fotó: T.K. - az idő értéke
Sokan azt hiszik, hogy nem tudok élni a civil szervezet nélkül. Tévedés, inkább azzal nem tudok élni, ha valaki tisztességtelen és akár zsarolni próbál, vagy ellehetetleni olyan kezdeményezést, amibe rengeteg időt, energiát és pénzt fektettem. Nem érdekel, ha buknom kell a civil szervezetet, mert attól még a Klub megmaradhat, ami képviselni képes azt, amiért ennyi időt belefektettem (nem hiába). 
Fotó: T.K. - rohanás az életünk
Sajnálom, hogy a környezetemben még mindig sokan "vakok" és nem látják azt, hogy mi az életem értelme, miben lelem örömömet, a boldogságomat. Azt kellene félretenem, amiben hittem, ami kisegített a depresszióból, amivel építkezni tudtam. Azt már azért nem, inkább "dögöljek" meg hajléktalanként, kifosztva, de az emberi méltóságomat meghagyva, a hitemet, a reményt, hogy egyszer tényleg beérik. Ha a lábam felgyógyulása előtt lenne velem valami, akkor sajnos 36 év veszne el nemcsak az én életemből. 

Hajléktalan igazolványt kapott a klubalapító (jövőbeli tervek)

Fotó: T.K. - a "lopottidő" magyar változata
A klubalapító tegnap este olyan szituációba keveredett, amit nem hagyhatott annyiban, így inkább úgy döntött, hogy nem hagyja magát és inkább az utcára megy, illetve a szociális ellátórenszer más lehetőségeit igyekszik kihasználni, hogy kevésbé érezze kiszolgáltatottnak, méltóságát sértve és terhesnek a jelenlétét sehol. 
Fotó: T.K. - sírós szelfi, mivel volt rá ok
Kálmán ma sírva ment végig az Adrássy úton és megfogadta, hogy nem akar többet Magyarországon sírni. Annó az óceánjárónél is a végleges döntést akkor hozta meg, amikor hasonlóképpen fogadalmat tett. Akkor ezzel az életét mentette meg. 
Fotó: T.K. - egy korareggeli búcsúlevél a Fedéladóknak
Félreértés ne essék, ténylegesen köszöni a barátjának és családjának a segítséget, de a tegnapi nap után elveszítette az ottani reményt, ezért módosítania kell a felállított kilábbalási tervét. Van ez így, bár a novemberi nyelvvizsga így sokkal nehezebb lesz, illetve új körülményeket kell majd megszoknia. 
Fotó: bácsi felvétele - a mindennapi (lábtörött) hősök közöttünk járnak (Hősök terén)
A klubalapító egy időre hanyagolhatja majd (Karácsonyig) az ifjúsági szervezetet és inkább a saját blogjában írja meg az élettapasztalatát a hajléktalansággal kapcsolatosan, ami a fenti menüből elérhető. Ezzel azon fiatalokat szeretné megkímélni, akiknek esetlegesen zavaró, problémát jelenthet a honlapon szereplő negatív események sorozata. 
Fotó: T.K. - szomorú szelfi a Módszertani Intézetnél a XIII. kerületben (hajléktalan igazolványért)
Kálmán sajnos lekéste a szállással kapcsolatos lehetőséget, ami holnap meg nem lesz elérhető, így csak csütörtökön kérvényezheti majd felvételét (ideiglenesen 2 hónapra) valamilyen átmeneti szállóra, vagy hajléktalanszállóra. Az ügyintézés folyamatban van. A klubalapító ma levéllel búcsúzott a korábbi Fedéladójától - megköszönve a nyújtott segítséget. Azonban úgy alakult, hogy a jövőben más lehetőségeket kell majd kihasználnia. 
Fotó: T.K. - hajléktalan igazolvány
Ezenfelül a (lemondó) kuratórium elnök hajléktalan igazolványért folyamodott és meg is kapta, valamint most intézi a tűdőszűrést és az éjszakai menedékhelyét, amitől nagyon tart, mert sok jóval nem kecsegtet. Kálmán ételjegyet kapott, így melegétele biztosítva lesz. 
Fotó: T.K. - 'Itt van az ősz, itt van újra..." - de jön majd a tavasz
Akik tényleg segíteni akarnak, azoknak azt önzetlenül kell megtenniük és mérlegelve minden körülményt. A klubalapító létkérdésével kűzd, nem válogathat, csak azt veheti figyelembe, ami valódi segítséget jelent számára. Nem minden segítség segítség!

2016. június 13., hétfő

Néha kiakadok a Foci Eb meccsein - nem a fogadásaim miatt

Fotó: szelfi egy izgalmasnak ígérkező meccsről az Eiffel téren
Amikor fogadok egy-két Foci Eb meccsre és valami hihetetlen eredmény jön ki, akkor azért ki tudok akadni. Nem azért, mert sokat veszítek, vagy keveset nyerek, hanem magán a focin. Nem mindig szoktam meccseket nézni, de van, amikor igen és néha elképedek azon, amit látok. Eszembe jut olyankor, hogy az élő, vagy színházba adják, vagy csak megjátszák, vagy mi a fene. Aztán, amikor lefújják a mérkőzéseket, és ellenőrzöm a tippmixet, akkor jövők rá, hogy az annyira valóságos volt, mint a jétékszelvény a kezemben. Azért persze mindig reménykedek, hogy azért legközelebb majdcsak nyerek valamilyen véletlen folytán, mert hogyan máshogyan. 

Impresszum

Az oldalt a Tresó Ifjúsági Klub(ért Alapítvány) kezeli. Az ott található adatokat csak előzetese hozzájárulással lehet felhasználni meghatározott céllal.

Kapcsolattartó

Tresó Kálmán
Mobil: 70-343-7386
E-mail: tresokalman@gmail.com