Tavaly kérvényeztem, hogy az idén januárban se bontsák fel a diákhitel szerződésemet

Az egyik idei kihívásomról érthetően.
Ha leteszem az angol írásbeli nyelvvizsgát, akkor Bill Gates-nak írok, hogy segítsen a törlesztésben (ha látja bennem a lehetőséget, amiért a scifiéletregényemet küldöm majd el neki).

Képforrás: Facebook

Csak levelet (regénybemutatóval, ajánlóval) írok neki, a fordítást majd valaki elvégzi neki.
Sorsfordító volt a diákhitel felvételele, amit talán egész további életemben nyögni fogok és kihatással lesz a jövőmre és a környezetemre, illetve a lehetőségeimre.
Januárban kiderül, hogy sikerült-e elérnem tavaly, hogy az idén januárban se bontsák fel a diákhitel szerződésemet (még az egyetemi időből). Amennyiben az bekövetkezne, akkor a fizetésem jelentős részét (több  mint 30%) levonnák. Amennyiben nem bontják fel, akkor is havi 10 000 forintot kell törlesztenem. Sajnos a diplomát nem tudtam megszerezni 10 év alatt (BCE Élelmiszertudományi Karon élelmiszermérnöki szak), ami komoly traumát okozott és az öngyilkossági kísérleteim (a londoni és a budapesti hídugrás) - egy emberi élet értelmetlen halálát előidéző deviáns viselkedés - egyik kiváltó oka volt. A reményt még nem adtam fel és amennyiben lesz rá lehetőségem, úgy újrafelvételizek. További részletek a scifiéletregényemben.

Fotó: T. K. - egy fotó pályázaton nyertes fotóm

Komoly lelki traumát okozott az egyetemről kitétel. (Mára már elfogadtam ezt a tényt, de még bennem van, hogy diplomás legyek, mert az teljes  árvaként fogadalmam volt mielőtt tudatosan felvételiztem anno.)
A jelenlegi tartozásom meghaladja a 3,5 millió forintot. Amikor arra gondolok, akkor ezzel számolnom kell a jövőképem kialakításakor. Ha szerencsém lesz, akkor valamikor törleszteni tudom majd. Öngyilkosságon emiatt nem gondolkozom, bár nagyon bánt. Januártól céltartalékot hozok létre, hogy abból tudjam majd megszerezni a diplomámat terveim szerint 10 éven belül 50 éves koromig. 

Klubalapítói sorsom: teljes árvaság, hajléktalanság, öngyilkosság ...

Fotó: T.K. - Halottak napjára - elgendetem 37 évesen a szüleimet

Teljes árvaságból hajléktalanság lett a sorsom 2018-ra. 

A mai napomat arra szánom, hogy megbékéljek a sorsommal és ne kelljen hülyeségeken gondolkoznom, így pl. az öngyilkosságon. Ma időutazok a sorsomban és amennyire sok negatívum van benne, annyi pozitívum is. A sorsomat nem én választottam, az jött a születésemkor és a halálomig tart. 

Fotó: T.K.- nekem is segítenek Én is segítek a honfitársaimon (az utcán is)

Önkéntesként és iskolai közösségi szolgálatban is segíthetsz nekem értelmes életet élni. Hálám érte!Hogy mit tudok tenni ezzel!? Irányítani sajátomként és minél jobban megismerni és kihasználni a lehetőségeimet, hogy amíg meghalok, addig az életemben jól érezzem magamat. Halottak napján már nem kell sírnom, mert a szüleimet végleg eltemettem magamban (37 évesen) és már a sírjuk sincs meg (így gondoznom sem kell). 

Fotó: apa fotója rólam keresztelőn és elsőáldozáson Hatvanba

A nevelőszüleim segítsége nélkül és a hozzáállásom nélkül, már én is halott lehetnék. 

Hálás lehetek a nevelőszüleimnek és az államnak (így az adófizető állampolároknak), hogy lehetőséget adnak arra, hogy teljes árvaként, jelenleg hajléktalanként is éljek, higgyek, reméljek a sorsom jobbra fordulásáért, amiért nap mint nap dolgozom szakácsként 

Fotó: T.K. - útban a munkaba, hogy jövedelmem legyen több lehetőséget megismerni és kihasználni

Hogy mit várok az életemtől, az rajtam is múlik (célok, hit, munka, kitartás, család, barátok, hobbi, karrier stb.). 

Magyarország legjobb kórházában. A nevelőszüleim segítségével még a legnehezebb időmet is viszonylag boldogan élhetem meg. Rajtuk kívül pedig egyre több segítő kezet kapok, ami az életben többet jelent, mint a szerencse. 

Fotó: T.K. - egészséges vagyok és szoktam tükörbe nézni

Azért T(r)esó a nevem, mert akárki lehetne a tesóm. 

Amíg Magyarországon van lehetőségem a hajléktalanságból munkával (pénzzel) kitörnöm szakképzettséggel, akarattal, pozitív hozzáállással, addig van remény és ebben Te is segíthetsz nekem csak légy kreatív és kezdeményező. 

Mit hozott ki belőlem a szegénység!?

Fiatalon az ÖNGYILKOSSÁG ellen kampányunk
Honnan hova jutottam, de miért!? 

A teljes árvaságtól a szegénységig, a nem megfelelő kommunikáció miatt főleg. 

Visszatekintve az elmúlt évekre, amikortól lavinaszerűen a szakadék szélére kerültem (londoni öngyilkossági kísérlet, munkanélküliség, töröttláb, szociális rászorultság stb.) olyan dolgokat hozott ki belőlem, amiket soha nem gondoltam volna. Most viszont nem félek kikommunikálni, hiszen az egész lavina valójában már gyerekkorom óta tartott - mert kommunikáltam megfelelően a környezetemmel az érzéseimről, a gondjaimról, a félelmeimről stb. -. Ennek most iszom a levét, de arra törekszem, hogy újra visszaálljak a fejlődés útjára és folytassam azt, amikor megfelelő hozzáállással sikert sikerre halmoztam. 

Hol rontottam el, meddig kellene az időbe visszarepülnöm, hogy a sorsomat megváltoztassam?
A múltnak vége, a jelenben élek, a jövőben élni fogok.  Az időutazás segíthet!?
A teljes árvaság nagyon hosszú időre megsebzett, amit csak idővel tudok kihederni (felnőttként). Sokan nem értenek meg, mert nem ismernek. A scifiéletregényemből az időutazásom során nagyon jól megismerhető vagyok (hibáimmal, sorsfordulóimmal, sikereimmel stb.) a lehetőségek világában.

Nem a teljes árvaságommal van problémám, hanem ...

Fotó: Behán Tamás - Kálmán a ferihegyi repülőtéren repülés előtt

Már annyiszor hozzámvágták az életemben, hogy mit sírok annyit, másnak még ennyi sem jutott, mint amennyi nekem, illetve örüljek annak, amim van. Nos, ha csak így állnék hozzá ehhez, akkor valószínűleg még kevesebbre vittem volna az életemben. Nem a teljes árvaságommal van problémám, hanem az azt követő lehetőségekkel. Nekem már nem a szüleim elvesztésével kell foglalkoznom, az is elég sokáig tartott mire azt elengedtem (a főbb problémákat ott is inkább a bizonytalanság, bizalomhiány, szeretethiány, kilátástalanság, félelmek okozták), hanem azzal, hogy magamrataláljak és a társadalom teljes, hasznos tagja legyek. A deviáns viselkedéseimnek okai vannak, ha valaki időutazik velem az életemben, akkor feltehetően tisztán láthatja azokat az életszakaszokat, élettörténéseket, amik kiváltották, amiknek szerepük volt bennük. Az már más kérdés, hogy a múltnak lehetnek kihatásai a jelenre vs. a jövőre. Szintén sokszor nem voltam megelégedve azokkal, akik segíteni próbáltak, mivel igyekeztek meggyőzni teljesen más utakról, amiket nem szerettem volna, illetve lebeszélni az álmaim megvalósításáról. 

Mit jelent számomra az Isten és az isteni gondviselés

Nem vagyok templombajáró  (vagyis néha betérek) nagyon vallásos ember, mondhatnám, hogy hiszek a magam módján, de nem vagyok vallálos. Azonban az ateizmus igencsak távol van a mindennapi felfogásomtól, holott az is egy lehetőség, ami egy bizonyos életszakaszban jelen volt nálam. A nevelőszüleimnek köszönhetően még gyerekként megkeresztelkedtem a helyi templomunkban. Azonban számomra mindig is fontos volt, hogy a vitapartnereimmel tisztázzam  Isten (Allah - iszlám) fogalmát, hogy azonos dolgot értsünk alatta - mivel sokszor a vita alapja ez. A teljes árvaság miatt sokszor eszembe jutott, hogy milyen isteni gondviselésben lehetett részem, illetve annak milyen szerepe lehetett az életem alakulásában. Érdekes módon nem csak a személyek esetében lehetnek sorsfordulások, de találkoztam egy olyan jogtudóssal, aki elsősorban a civilizációk fel-, és letűnésével foglalkozott. A hitem leginkábban abban áll, hogy meggyőződésem van abban amit nap mint nap csinálok a boldogulásom érdekében. Szerintem élni nem kötelező (nem szuicid felfogásból gyökerezik), de miért ne éljek (a lehető legmagasabb életminőségben) a lehetőségeimmel a szabad akaratomból. Ez adja számomra a legnagyobb motívációt az életemben (..."szabadon éljek, haljak, mert szolga). Érdemes jobban megérteni a magyar Himnuszt, a Nemzeti Dalt, a Szózatot stb. is, mert az is foglalkozik a sorsommal, sorsunkkal - aminek az üzenete ma is nagyon aktuális. A személyes sorsom nem térhet el teljes mértékben a Hazám sorsától, mert akkor leszek csak igazán teljes árva (most is az vagyok, de még lehetne rosszabb is).