Az IDŐ bebizonyította számomra, hogy mi a küldetésem és miért van értelme az életemnek. Szeretném még a gyerekeimnek az életemben megmutatni a Tresó Ifjúsági Klub(ért Alapítványt), amiért élek-halok. Remélem, hogy a gyerekeim többre értékelik majd az ifjúsági szervezetet, mint a nevelőszüleim, akik azt nem nagyon értették meg.
A scifiéletregényemben írok arról, hogy milyen volt megélnem a Klubot (ami már 20 éve társam jóban rosszban). Ma már teljesen mindegy, hogy 20 évem és mennyi időm, pénzem, energiám van benne, mert amíg a Klubbal foglalkozom, addig jól érzem magamat és leköt. Úgy érzem, hogy nem (teljesen) a Klubbal hibáztam el az életemet, hanem más dolgokkal, így például
1. Önsajnálat a teljes árvaság miatt
2. Önbizalomhiány miatt, hogy olyat csinálok, amit kevésbé értékelnek, mert nincs belőle pénzem
3. Irigység másoktól, amit nem tudtam megfelelően kezelni
4. Önismeret hiánya
5. Hit (nem volt kellően erős magamban és abban, amit csinálok)
6. Nem figyeltem oda kellően a gazdálkodásomra
7. Nem vállalkozói szemlélettel csináltam az ifjúsági szervezetet
8. Mert nem fogtam fel a generációk közötti különbséget (szülő - gyerek)
9. Nem másokért kell csinálni valamit, és nem másoknak kell megfelelni csak
10. Nem találtam megfelelő partnereket (vagy csak keveset) az álmaim megvalósításához stb.
Már saját család és otthonom (lakás) lehetne, ha a Klubbal nem foglalkoztam volna.
Többen kételkedve fogadhatják azt, hogy klubalapítóként már 20 éve foglalkozom az ifjúsági szervezettel (értelmes élet, önmegvalósítás stb.) és kb. 40 000 000 forintom (befektetés a jövőbe, öngondoskodás stb.) van benne. Erről a scifiéletregényemben is fogok írni, így abból lehet majd látni, hogy milyen bizonyítékaim vannak rá. A forrásaim: árvaellátás, diákmunka, munka, öröklés, diákhitel stb.
Fotó: T.K.- úton a munka világában az öngondoskodásért és a klubért
Aki munkát ad, az a jövőmet támogatja!
A héten már részt veszek Budapesten egy szakács állásinterjún, ami miatt aggódom, de bízom abban, hogy meg fogok tudni állni a helyemet és lesz állandó, bejelentett munkahelyem, ami elősegíti a sorsom alakulását és a jövőben az öngondoskodást, illetve az értelmes életet (küldetésem az ifjúsági szervezetem sikeres működtetése).
Fotó: T.K.- felkészülés a munkára
Minden kezdet nehéz és evés közben jön meg az étvágy. A siker nemcsak rajtam múlik, mert az eredmény az többnyire csapatjáték, illetve a kollégáktól és a vezetőtől is függ.
Fotó: egy lány fotója - rólam egy parkban Budapesten XIII. kerületben
Sokan nem szerettek és azt sem amit csináltam - no komment.
Az én kudarcom, a családom, a barátaim és az ismerőseim (kivétel erősíti a szabályt) kudarca is egyben, mert hagytak elveszni, elzülleni (hívő emberből hitetlenné tenni).
37 évesen klubalapítóként (Tresó Kálmán) meghaltam ezzel együtt az álmom is, ami eddig életben tartott, erőt és hitet adott. Most már inkább csak zombiként létezem, amíg bírom. Ok: család, hobbi és karrier. Szívből utálom az életemet és az embereket, akik körülvesznek. Az élet lehetőségének értelme számomra semmi. Hogy a jövőben mi lesz velem és mire viszem, azt csak az Isten tudhatja.
Fotó: egy lány fotója - én és a dunai naplemente
Nem értem, hogy miért nevelt fel a nevelőcsaládom, ha idáig jutottam!? Miben bíztak, hogy teljes árvaként mitől lenne normális életem!?
Az hogy az életemben idáig eljuthattam annak biztosan megvolt az értelme, de az most nem nagyon látom és nem is értem, hogy miért juthattam el egyáltalán idáig. Azt sem értem, hogy a család, a barátok és az ismerősök által is miért tartok itt. Persze nem ők a hibásak, hanem én, mert voltam elég bátor elhinni, hogy az életemet élhetem úgy, ahogyan szeretném.
Fotó: T.K. - a Margitszigeten kikapcsolódok
Holnap telik le a szakács munkaszerződésem a Honvéd Kórházban. Hogy aztán mi lesz még nem tudom. Legszívesebben beköltöznék a pszichiátriára, vagy élve eltemetném magamat, mivel teljesen fölöslegesen - értelmetlenül - tengek majd az életem hátralévő részében.
Ezzel szemben meg nem. Nem akarok meghalni, de nem látom az értelmét annak, hogy nap mint nap felkelek és gürizek, azért, hogy kifizessem a diákhitelemet is például, miközben még a diplomám sem lett meg. Nyilvánvalóan elköltöttem a pénzt (a Klubra), ami szintén bedőlt, nem termelt pénzt. Ezért hát nincs min keseregni, de nagyon a jövőben sem érdemes gondolkozni.
Fotó: T.K. - 0km kőnél Budapesten az Önéletrajzommal
Bármit beleírhatunk az önéletrajzunkban, de az életünket nem lehet meghazudtolni, mert azt már megéltük. A sorsunkat nem a kezünkben hordozzuk csak, hanem az egész mindenünkkel.
Az ifjúsági szervezet fejlesztése közben a legfontosabb annak a küldetésének megfogalmazása, ami kijelöli annak céljait, a (közhasznú) tevékenységét, illetve sorsát, sikerességét. A Tresó ifjúsági szervezet (klub - alapítvány) elsődleges küldetésének kell lenni a jövőben a MAGYAR ifjúsági segítése pénzzel, lehetőségekkel, önmegvalósítással - önkéntesség, iskolai közösségi szolgálat, hobbiból munka stb. -, kapcsolatok eszközeivel az eseményein keresztül.
Vannak, akik jó úton járnak!? Vannak olyanok, akik még nem fedezték fel a járható utat.
Annyiszor kell nekiugrani az élet kínálta akadályoknak, amíg az nem sikerül. (Vannak, akik e-sportnak hívják. Olyanok is akadnak, akiknek minden a lehető legjobban van a világon és nem kell változtatni semmin.)
Fotó: testvéreimmel keresztelkedtem és elsőáldoztam még gyerekkoromban
A hit, remény is lehetőségek a világon, amikkel érdemes élni!
Imádkoztam a családomért, a hobbimért és a karrieremért többek között.
Nem gondoltam volna, hogy a mai napon fiatalokkal, családokkal fogok együtt tortázni a Bazilikában. Pedig ez történt. Viszonylag korábban érkeztem ma imádkozni, hogy még a mise előtt (10 órási) elolvassam a Keresztény élet (A vallásos családok hetilapja) és az Új Ember (Magyarország Katolikus Hetilapja) újságokat. Aztán szembesültem azzal, hogy milyen sok fiatal volt a misén, mivel családi volt. A misét követően a sekrestyében találkoztak fiatalok és családok, illetve mégy egy születésnap is közbecsúszott. Nagyon szívélyesen fogadtak annak ellenére, hogy még soha nem voltam ott. Az ünnepelt még egy finom Tiramisu tortával is megkínált. Eljövetelemkor felajánlottam az egyik fiatal atyának, hogy a jövőben szívesen önkénteskednék, segítenék, ha van arra lehetőség.
Fotó: angliai segítőm fotója, amikor elesett voltam
Szerencsés vagyok, hogy megélhettem a szerencsétlenséget!
A londoni kórházban lengyel néni vigyázott rám, egy egész éjszakát önkéntesként mellettem virrasztott. Akkor nem értettem, hogy miért. Ma már értem!
A balesetem után sokan imádkoztak értem és mutattak meg lehetőséget arra, hogy életben maradjak, hogy megfelelő útra térjek. Ma már hálás lehetek nekik azért, hogy nem hagytak elveszni és a legnehezebb időkben is kitartottak érte. Az elmúlt évek megmutatták számomra, hogy miért van értelme élni és, hogy mik azok a lehetőségek, amik a legnagyobb bajban is segíthetnek. Köszönenetem érte.
Fotó: fotós képe rólam - érettségi tablóképem
Úgy érzem, hogy nem véletlenül nem haltam meg és az ifjúsági szervezetbe fektetett energia, idő, pénz többszörösen meg tud térülni. Mert most megint azzal foglalkozhatom, hogy olyanoknak segítsek (főleg fiatalok, családok), akik jobban rászorulnak, mint én. Ilyenek viszont akadnak bőven.
Többet kellene foglalkozni a magyarokkal is, nemcsak a migránsokkal!
Mielőtt végleg elmegyek, előtte szeretném megosztani a magyar társadalommal azt, hogy miért vagyok elkeseredve, miért nem találom a helyemet és miért akarok meghalni. Ha egy időutazást teszek az életemben, akkor könnyen beláthatom, hogy hullámvölgyek voltak az életemben és sokszor súroltam már az élet és nem élet közötti határvonalat. Mindig okom volt rá, amit csak kevesen ismertek, így nem is igazán tudtak segíteni, meg talán nem is tudtak.
Fotó: kolléga felvétele rólam New Yorkban
A jelen állapotomban úgy érzem, hogy a gondolataimat azért is érdemes megosztanom, mert ezt a lehetőséget nem hagyhatom ki, hiszen mégis a lenni, vagy nem lenni fontos kérdésemet feszengetem. Azzal tisztában vagyok, hogy felelős magyar ifjúsági szervezet vezetőként nem hagyhatom szó nélkül a cselekedeteimet, mert különben pszichiátriai eset is lehetnék. Abban bízom, hogy többen megérthetnek, akkor ha kimondom a lehetetlent, ha kikommunikálom azokat a dolgokat, amiktől nem érzem jól magamat, amitől a jövőképem délibábbá lesz.
Fotó: fiatalok felvétele a Nyugati aluljáróban
A scifiéletregényemet már nem valószínű, hogy meg fogom tudni írni, mert talán már nem is akarom annyira, hiszen nagyon kitárulkoznék vele és veszélyes lenne, bár mindenképpen izgalmas és érdekes.
Nem gondolom magamat pszichiátriai betegnek, de egyre kevésbé találom a helyemet a világban, mert úgy érzem, hogy kicsúszott a talaj a lábam alól és nagyon nehéz felállni. KO - az életemben nincsennek igazi mentorok, akikhez valóban fordulhatnék és igazi segítséget kaphatnék. A bátyám és barátaim azok, akikkel többek között sok mindent megbeszélek, de nagyon sokszor nem értenek meg, illetve úgy látom, hogy le akarnak beszélni az álmodozásról, a vágyakozásról, hogy azt csináljam, amit jónak látok. Persze azt is be kell látnom, hogy az életben sok lehetőség csak lehetőség marad. Elképzeltem magamnak egy világot, amiben jól érezném magamat, de azt elérni nem tudom és emiatt iszonyatosan szenvedek. Ennek pedig az okát a társadalomban látom, így hogy az emberek nem kommunikálnak egymással - idegenek vagyunk egymásnak a saját Hazánkban, a politika nem a jövőnket segíti - mert nem ad direkt segítséget, támogatást.
A problémám onnan is származik, hogy másoktól várom el a sikeremet, pedig úgy gondolom, hogy azért Én is sokat (igyekszem) tenni. Az ifjúsági szervezetemben minden kívánságom, vágyam, óhajom benne van, így aki azt megérti, az engemet is megért. Az életem talán egyik legnagyobb műve az, hogy megfogalmaztam azt, amiért az életemnek értelme lenne. Az összes többi lehetőség számomra nem kielégítő, bár másoknak lehet az.
Nem társadalomellenes vagyok, hanem a lehetőségeim nem engedik, hogy felelőtlenül vállaljak gyereket (lásd a saját életemet)!?
Gyereket és társat nem akarok, mert félelmeim vannak azzal kapcsolatosan. Nem kívánom a gyerekemnek azt az életet, amim van. A társkapcsolatokkal is vannak aggodalmaim, mert meglehetősen bonyolult személyiségnek tartom magamat és nem igazán találok társat, aki el tudna fogadni ilyennek, amilyen vagyok (tök mindegy, hogy milyen nemű).
Szerintem az élet sokkal jobb lehetne, ha nem egyedül kellene foglalkoznom az abban található lehetőségekkel és úgy valósíthatnám meg az elképzeléseimet, hogy annak értelme van, mert van kikkel és miért csinálni.
Fotó: diákok felvétele rólam a SzakmaSztár Fesztiválon
A vendéglátást nem tartom a hivatásomnak, annak ellenére hogy sokszor utálom, de szeretem annak a pörgését. Szakácsként lehetnék jó, de nem akarok az lenni, mert nem abban látom az igazi énemet, a kreativitásomat, a boldogságomat.
Az öngyilkosság lehetősége azért merül fel bennem, mert a belátható jövőben nem tudom elérni a céljaimat és azokon nem is szeretnék változtatni. A mércém és az elvárásaim magammal szemben nagyon magason vannak, de addig akartam próbálkozni, amíg azt meg nem ugrom. Közben mindig megfeledkezem az idő és a pénz fontosságáról, amik a további lehetőségeket biztosíthatják (pl. családalapítás, otthonteremtés, karrier, boldogság stb.) Nem gyógyszerekre és tudatmódosításra van szükségem, hanem értelmes magyarokra, akiknek vannak céljaik, akik társakra vágynak és akik el akarnak érni valamit az életben, mert azt szeretik. Mivel leginkább csak olyan emberekere bukkanok, akik nagyon egyszerűek, ezért nem is fogom tudni megértetni magamat és dühös maradok, aki inkább önmagát marcangolja, bántja.
A megoldás számomra mindenképpen az általam kedvelt tevékenységből való megélhetés lehetne, de azt nehezen tudom elérni időben. Ez a legfőbb indok arra, hogy idő előtt el szeretnék teljes árvaként menni a Földről. Nem akarom sajnáltatni magamat, csak azt szeretném, ha többen látnák, hogy nem jó időben és nem jó helyre születtem, vagy legalábbis az életfelfogásom nem idevaló.
Fotó: nyugdíjas felvétele rólam a Nemzeti Színháznál
Amíg más nem kérdezi meg tőlem, addig én felteszem magamnak a kérdést, hogy mi a nyavalya mehet a fejemben, amikor az ifjúsági szervezettel foglalkozom. Nem az első eset, hogy egyfajta tükröt állítok magamelé és elgondolkodom a lehetőség választásomon. Miért nem hagyom abba és minden energiámat például informatika tanulásra fordítom. A válaszom mindig abban merül ki, hogy ez a küldetésem, hogy ezzel foglalkozzak.
Az életemben dúló korábbi harcokból én jöttem ki győztesen, mert az élni akarás erősebbé vált. Megértettem, hogy miről szól az élet és hogy abban lehet küldetésem, annélkül, hogy másoknak ártanék - akik az én élethatáromat sem sértik. A való világ megismerése segíthet abban, hogy a jövőben jobb legyen, hogy a harcból nyerő-nyerő helyzetben győztesen jöhessek ki.
Biztosan találkoztál már a time-lapse lehetőséggel, ha nem akkor most megismerkedünk vele és olyan dolgokba láthatunk bele, amik sokmindenre magyarászatot adhatnak az idő múlásával. Olyan egyszerű techika, hogy már gyönyörű.
Az életünkben többször elképzelhető, hogy valamilyen projektet kell megcsinálnunk. Ennek a lehetőségnek a megismerésével foglalkozunk a küldetésünk során.
1. Projekt management lehetőségek megismerése (pl. DaPulse stb.)
2. Ifjúsági projekt megvalósítása (pl. TRESO játék)
Manapság már az a trendi, hogy tanulás-, és tudásmegosztás van a közös jövő fejlődése érdekében. Azonban azt nem tudom, hogy pontosan ennek milyen előnyei, hátrányai és veszélyei lehetnek. Így foglalkozunk ezzel a küldetésünk során.
1. Közösségi tanulás-, és tudásmegosztók lehetőségek felkutatása
2. Közösségi tanulás-, és tudásmegosztó lehetőségek próbája
Megismerni a valós világot utazással, de hogyan. Erre már mások is kitaláltak lehetőségeket, így most ezeket szeretnénk megismerni az ifjúsági szervezetünk játékán keresztül. A küldetésünk során foglalkozunk
1. Közösségi utazási lehetőségek megismerése
2. Közösségi utazás kipróbálása
3. Külföldiekkel ismerkedés közösségi utazáson keresztül
Tegnap találkoztam egy cikkben azzal, hogy akár üzlet is lehet a gasztroblogolásból. Nohát, én is blogolok és szakács, cukrász végzettségem van. Viszont nem vagyok benne olyan jó. De ha elkezdenék a legjobb lenni, akkor arról egy gasztroblogot is írhatnék, ami ezt az utamat végigkiséri már a kezdetektől. Ennek érdekében várok önkénteseket, akik éhesek lettek a lehetőségeinkre.
1. Gasztroblog elindítása (cél üzletet csinálni belőle - médiaismeret, üzleti terv)
2. Partnerek találása, akik szeretnek ételeket kritizálni és kajálni, éttermeket kipróbálni
3. Sütés-főzésből önálló vállalkozás létrehozása, annak segítése
4. Kipróbálni a főzést blogok alapján (receptek másoktól)
A jövőben csapat nélkül nem fogunk tudni fejlődni, ezért most azon dolgozunk, hogy létrejöjjön a megfelelő csapatunk. A küldetés során foglalkozunk a csapatépítés lehetőségével.
Az ifjúsági szervezetünknek új logót szeretnénk készíteni, amihez az internet segítségét kérjük. A jövőben mindenképpen szükségünk lehet logóra, bár számunkra a levédetés kevésbé fontos, hiszen azt bármikor lecserélhetjük - ezzel is védekezni tudunk.
1. Megismerni logókészítési lehetőségeket
2. Megismerni a logó lehetőséget (előny, hátrány, veszély)
3. Elkészítjük a saját új logót (több esetén verseny hirdetése)
Beke Richárd reklámfilmje a Netminiszterelnök-jelölt országos pályázatra
Most jutott eszembe, hogy annó 2010-ben az ifjúsági szervezetünk indult (Alaksza Balázs jelöltünkkel) egy országos kampányjátékban, a Netminiszterelnök választáson, amiből a vége előtt ki kellett szállnunk. De nem is ez a lényeg, hanem maga az ötlet, amivel a virtuális térben lehet foglalkozni a demokrácia lehetőségével. A jövőben nem szeretnénk abbahagyni a Netminiszterelnökben való gondolkodást, hiszen az hozzájárulhat a demokrácia modellezéséhez, a megfelelő kompetenciák, készségek fejlesztéséhez.
1. Megismerni a Netminiszterelnök játékot
2. Megnézni, hogy mit történt a kezdményezéssel
3. Elkészíteni a mostani kampányvideót a korábbi feltételeknek megfelelően
4. Modellezni a demokráciát (előny, hátrány, veszély) valós helyzeten keresztül
Annyiszor láttam már hirdetést azzal kapcsolatosan, hogy nyisson webáruházat, hogy most már elkezdett foglalkoztani ez a lehetőség. Hogy mit árulnék, azt még nem tudom, inkább maga a lehetőség (előny, hátrány, veszély) érdekel.
1. Megismerni webáruházakat
2. Nyitni egy webáruházat tesztelési célból
3. A webáruház lehetőségének elemzése (előny, hátrány, veszély)
4. Termékek és szolgálatások kitalálása egy lehetséges webáruházhoz
Nem tudom, hogy pontosan mi történik körülöttünk, de ha nem sikerül megértenem, akkor az kockázatokat jelenthet. Ezért mindenkinek törekednie kell arra, hogy megértse mi történik körülöttünk és miről szól az Iszlám Állam. A küldetésünk azzal foglalkozik, hogy a társadalmunk ne kerüljön (virtuális) háborúba, mert azzal a lehetőségeinket veszítenénk el egy normális élethez, ami csak egyszer lehetséges ilyen módon! Az ifjúsági szervezetünk önkéntesen katasztrófavédelmi pontként működhet (erről nincs megállapodás) közhasznú tevékenysége keretében. Valamennyi tagunkat kérjük, hogy legyenek tudatosak és segítsék az illetékesek munkáját!
Az idén rendezük meg az ifjúsági szervezetünk első Tavaszi Nemzetközi Bevonótábort, ahol a jelentkzők egy hétvégi program keretében (Budapesten) bennlakással, külföldiek részvételével valósulhat meg. A rendezvényünk jó lehetős arra, hogy az érdeklődő fiatalok fiatalos környezetben ismerkedjenek meg velünk és a lehetőségeinkkel, illetve bekapcsolódhassanak annak életébe. Akik tervezik a közösségi szolgálatban való részvételt nálunk, azoknak ez 5 órát fog jelenteni. Szóval, kalandra fel, élj a hobbinak és csináljuk meg együtt a közhasznú tevékenységünket az érettségihez. Jelentkezni folyamatosan lehet az elérhetőségeinken. Építsd fiatalon a kapcsolati tőkédet! Megérheti. További részletek a Program oldalon lesznek.
Az oldalt a Tresó Ifjúsági Klub(ért Alapítvány) kezeli. Az ott található adatokat csak előzetese hozzájárulással lehet felhasználni meghatározott céllal.
