Most a Wikipédiát és egy Youtube videót (10 perctől) hívtam segítségül a HÁLA fogalmához, hogy abban ne legyen különbözőség közöttünk. Így
"A hála, köszönetnyilvánítás, hálaadás, latin szóval gratus ‘örömteli, hálás’, egy olyan pozitív érzelem, amelyet akkor lehet érezni, ha valaki kedves velünk, ajándékoz nekünk, szívességet tesz nekünk vagy bármilyen nagyvonalú cselekedetet hajt végre felénk. Aki ilyen módon bánik velünk, feléje hálával viszonyulunk. A hála tapasztalása történelmileg számos világvallás központi témája volt.[1] Ókori, középkori és modern filozófusok is előszeretettel tárgyalták a témát és ma is folytatódik a hála értelmezése.[2] A hála rendszerszintű tanulmányozása a pszichológia tudományában a 2000. év körül kezdődött, feltehetőleg azért, mert a pszichológia a rendellenességet jobban boncolgatja, mint amennyire meg akarja érteni a pozitív érzelmeket. A pszichológia tanulmányozása az érzelem rövidtávú érzésével foglalkozik (hálás állapot), a hála egyéni különbözőségeire, azaz hogy milyen gyakran éreznek hálát, illetve hogy mi a kapcsolat a kettő vonatkozása között."
A Szent István Bazilikában fogok hálát adni a jóistennek (magnak, nektek, a lehetőségeknek), hogy a MAI napon megélhettem azt, amiért 19 éves korom óta szorgalommal, kitartással, pénzzel, idővel, energiával küzdöttem, hogy végül sikeres legyen és bearanyozza az életem hátralévő részét.
Ma 18.00-20.00 lesz a 1.2020 kuratóriumi ülésünk. Meghívó ITT érhető el.
Az egyik klubtagunktól kaptuk a jó hírt, miszerint az ifjúsági szervezetünkről készült kiadványát kitették (ami 5-re értékelt vizsgamunkája volt) a sulijukban. Ezúton is gratulálunk. Ezért cserébe a szerző 8 000 forintot kapott volna tőlünk, de nem fogadta el, így azt támogatásként adja a civil szervezetünknek és mi ezt egy 3D-s időgéppel (a klubalapító diplomamunkájával) háláljuk meg.
Kapcsolódó bejegyzések, élménybeszámoló folytatása
A legfőbb támogatóim a családom, a barátaim, a kollégáim, az ismerőseim lehetnek a jövőben! Nem minden családi dologról számolok be, mert az olyan magánügy, amit nem feltétlenül oszthatok meg.
A nevelőszüleimnek tavaly volt az 50-ik házassági évfordulójuk.
Felköszöntöttem ma (egyenlőre csak mobilon, majd később pedig személyesen is) nevelőapumat 79 évi születésnapja alkalmából (és most jöttem rá, szinte dupla annyi idős, mint én vagyok. Illetve szilveszterkor meg nevelőanyumat köszöntöttem az újévvel együtt.
Hálás lehetek nekik, amiért felneveltek még akkor is, ha a sorsom nem volt mindig kegyes hozzám. (Mert túl szigorú és ostoba vagyok, aki örülhet annak, hogy nem az intézetben kellett felnőnie Egerben).
Senkinek nem szeretném fájdítani a szívét, mert az ÉLET már ezt megtette. Az idő azonban sokmindenen képes változtatni, igy akár mindannyiunkon. Talán nagyon hosszú idő (majdnem 30 év) kellett a szüleim halálának a feldolgozásához. Amit igazán az érthet meg, aki már veszítette el valakijét. Remélem, hogy a scifiéletregényem még el fogjak tudni olvasni, mielőtt őket is elveszítem.
"A szüleimet végleg elengedtem, akiknek már sírhelyük sincs Markazon." T.K.
A Halottak napjához közeledve mindenkinek fontos lehet, hogy megbarátkozzon az elmúlás lehetőségével és megtanulja elengedni a szeretteit, akik elvesztése az egész életünket meghatározhatják.
Fotó: T.K.- egyházban
A klubalapító, Kálmán elhunyt családjáért is imádkozni fognak egy XIII. kerületi templomban. Kálmán szerint, amíg hisz, addig mindenhol van egy háza (egyháza).
A mai napon köszöntük meg mailban és egyenlítettük ki (Szép kártyával cafetériából) a balatonfüredi szállással kapcsolatos kötelezettségünket (augusztus 19-20).
A tűzijátékot Balatonfüreden nézem meg, de előtte elugrok a Tihanyi Bencés Apátsághoz hálát adni, amiért sikeres volt a balatonfüredi klubtalálkozó. Minden támogatónknak ezúton köszönjük, hogy segítettek az eseményhez.
Az idei balatoni 51-ik Kékszalag vitorlásverseny egyik nyertese lett a klubalaptó, aki fogadalmat tett, hogy hamarabb fog visszaérkezni Balatofüred kikötőjébe (szabadnapján szakácskodás mellett), mint az utolsó előtti hajó. Mivel július 19-én este 20.20-ra futott be a célba. (A klubalapito meglepiből nevelőszüleit látogatta volna, amivel később - csak július 20-án délután - ért volna vissza, de akkor sem veszitett volna).
Igy már a hirekből értesülve is lehet tudni, ami egy sikeres budapesti üzleti tárgyalás után egy fogadással erősödött meg. Hogy ez pénzben mennyit jelent neki, arról egyenlőr nem lehet tudni, azonban abból az ifjúsági szervezet részesedni fog, ezáltal a fiatalok is.
Fotó: T.K.- hálából a nevelőszüleinek adott goblein Kalocsáról
A fogadás nem volt teljesen jól megfogalmazva, igy valójában sokkal többet is nyerhetett volna, vagy veszithetett volna a klubalapitó. A fogadalom, illetve fogadás tételekor több téves tétel is szerepelt.
"Hálás vagyok mindenkinek, aki engem és a klubomat támogatja." T.K. , klubalapító
Újabb szintet léphet a Tresó Ifjúsági Klub(ért Alapítvány) a tegnapi üzleti klubtalálkozó után, mert hamarosan 3D-s üzletágat segíthet, amivel az ifjúsági szervezet adománygyűjtő tevékenységét bővítheti a jövőben a klubalapító sci-fi életregényével (ami november 23-án elérhető lesz mindenki számára online és nyomtatva is).
Szomorú vagyok és az érzelmeim, gondolataim kavarognak.
Plazmaadásból kapott pénzemből igyekszem majd meglepni őket. Ezzel is kifejezve, hogy akár mennyire is érdekesen alakul az életem, a véremből (kapott pénzből) adok nekik ajándékot.
Pár nappal ezelőtt hívott fel bátyám, hogy a nevelőszüleimnek most lesz az 50.-ik házassági évfordulójuk. Én még csak 38 éves vagyok, így már önmagában is tiszteletreméltó az esemény. Ezúton is kívánok nekik Boldog ezüst házassági évfordulót.
Fotó: T.K.- az idő nem vár
Időutazással fogok visszaemlékezni a gyerekkoromra és a nevelőszüleimre.
Annak nem örülök, hogy ilyen körülmények között ért ez engem, mert nekik köszönhetem, hogy annó az intézetből kihozva lehetőséget adtak nekem egy normális élethez.
Ezért csak hálás lehetek nekik még akkor is, ha a sorsom most rosszra fordult. Azonban bízom abban, hogy hittel, kitartással, türelemmel, szorgalommal, szerencsével ez fordulhat a jövőben.
Fotó: T.K.- Szent István-bazilikánál Budapesten
Továbbá imádkozni fogok azért, hogy a nevelőszüleim megéljék azt, amikor öngondoskodni tudok magamról és helyrejönnek a dolgaim. Szeretném újra sikeresnek és boldognak látni, mert a szülőknek ez lehet a legnagyobb öröm.
Hálásnak kell lennünk azért, amink van!?
Senkinek nem mondok újat azzal, hogy sok minden múlik a szerencsén és a sorsunkat magunk is írjuk. Azért bátorkodom megkérdezni volt állami gondozottként, hogy egy családnak és egy társadalomnak hol van szerepe egy hajléktalan fiatal nevelt életében. Amikor valaki 18 éves elmúlik és felnőttkorúvá lesz, akkor már az életéért maga felelős - függetlenül attól, hogy ki nevelte fel pl. adófizetők pénzéből és milyen a társadalmi szerepvállalás.
Egy fiatal felnőttnek meg van a lehetősége, hogy döntsön az életéről, mivel azt korábban nem tehette meg. Nem kell sajnálni senkit, azonban gondolatébresztő lehet a családok szerepe egy társadalomban jóban és rosszban. A szüleinket nem hibáztathatjuk a sorsunkért, mert azért magunk is felelősek vagyunk. Ezért a kapcsolatainkat használjuk ki és beszélgessünk, hogy később ne másokat hibáztassunk a kudarcainkért. Ne felejtsd el, hogy egyszer - vagy többször - a szüleidet is elveszítheted!
SEGÍTSD A MUNKÁMAT KLUBALAPÍTÓKÉNT 2019-BEN! Lehet értelme az életednek?! Csatlakozz Hozzánk a Facebook Tresó Ifjúsági Klub(ért Alapítvány) csoportunkhoz - 131 tag -, illetve a Tresó önkéntes, iskolai közösségi szolgálati csoportunkhoz - 45 tag -, hogy sikeres, boldog éved legyen 2019-ben. Köszönjük! Hálás vagyok azoknak, akik kitartottak mellettem és segítik a (közhasznú) munkámat!
Ezúton is kívánunk valamennyi klubtagnak Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet 2019-re, ami az öngondoskodás és az értelmes élet éve lesz nálunk. 2018 a család, a hobbi és a karrier összeegyeztetésének éve volt a lehetőségek, az önmegvalósítás és a kapcsolatok, illetve a pénz eszközök segítségével. Klubalapítóként ezt az év végén sikerült elérnem. Bízom abban, hogy több klubtagunk is hasonlóan van ezzel.
Klubalapítóként különösen büszke vagyok arra, hogy az idén megerősödött bennem, hogy amit csinálok, az valóban fontos nekem és másoknak, amiért van értelme az életemnek. 2019-ben a karrieremet is beolvasztom a hobbimban, így a vendéglátást.
Ha van valamilyen hobbid, akkor azt mutasd be az online Ifjúsági Magazinunkban. (Ifjúság MA menü)
Nem ÉN döntöttem a születésemről (megúszva a versenyt, életképes "geciként" sok közül jöttem a világra), mégis magyarnak születtem.
Nem vettem részt a múltban a Honfoglalásban és az államalapításban. Azonban ma azoknak a magyaroknak köszönhetem, hogy írhatom a blogomat és megoszthatom a többi (fiatal) magyarral az érzéseimet és gondolataimat, a tapasztalataimat, hogy ezáltal is fejlődhessünk és boldogabbak lehessünk MA és JÖVŐben.
A szüleim elvesztése után (gyerekkorom óta, állami gondozottként) a MAGYAROKnak és MAGYARORSZÁGnak lehetek hálás, hogy ma ünnepelhetek. Bár nagyon sokszor nem vagyok büszke a magyarságomra és sokszor nem érzem, hogy bármelyik magyar párt is az érdekeimet (jobban utána kellene néznem, hogy mit tettek, tesznek és fognak tenni) képviselné, mégis ma magyarnak vallom magamat.
Fotó: T.K.- "Mi lelkesít igazán?" - A Budapest Eye-nél
A NAGYTESÓ mindent lát és hall ...
Keresem az utamat és a lehetőségeimet, amit a szerencse és a balszerencse egyaránt kísér.
Fotó: T.K.- a Szent István Bazilikánál Budapesten a lelki megnyugvásomért
Az ISTENhez fohászkodom, amikor tökre elkeseredek és nem látom értelmét annak, amit csinálok, vagy nem találom az utamat.
Azonban egy társadalom része vagyok, amiben lehetőségekkel foglalkozhatom, önmegvalósíthatom magamat, kapcsolatokat építhetek miközben fókuszálhatok a családra, a hobbira és a karrieremre több kevesebb sikerrel.
Pénz - Lehetőségek - Önmegvalósítás - Kapcsolatok (LÖK) az eszközeink.
Ezúton köszönöm mindenkinek, aki segít, támogat az életemben valamilyen módon. Az ifjúsági szervezet csoport tagjainak száma MA: 122 fő. Az önkéntesek és iskolai közösségi szolgálatos diákok csoportban 44 tag van.
Fotó: T.K. - baráti sörözés az élet dolgaira fókuszálva közben
Egyre több ismerősöm látja rajtam, hogy nem vagyok az életem magaslatán. Nyilvánvalóan mindannyiunk életében vannak hullámvölgyek. Azonban mindig vannak olyanok, akik pozitívabban látják a dolgokat és kevésbé vannak elkeseredve - vagy legalábbis nem mutatják ki -. Köszönöm a megkereséseket és a bátorítást, a saját élmények megosztását. Sokszor adnak erőt a kitartáshoz és a szemléletmódosításhoz. Nem gondolom, hogy nekem a világon a legrosszabb, sőt sokszor inkább azt érzem, hogy tőlem sokkal rosszabb sorsok is vannak.
A boldogság megmutatja, hogy mennyire élvezem az életemet.
Napról napra igyekszem növelni a boldogságszintemet, ami nem megy olyan könnyen, mert több összetevője lehet. Így fontos, hogy legyenek kitűzött céljaim és visszajelzéseim a fejlődésemről különféle tevékenységeimben, amiknek értelme van és örömöt okoznak.
A teljesség igénye nélkül
1. Pozitív gondolkodás
2. Kedvező összehasonlítás (mérce másokhoz képest)
3. Hála
4. Megbocsátás
5. Nagylelkűség
6. Örömök
7. Testápolás
8. Flow (Stressz és unalom között)
Azzal érdemes tisztában lennem, hogy milyen az időgazdálkodásom és mennyi időt fordítok, kell (óhajtok) fordítani egyes tevékenységekre. Ezeket nem árt beszámolóban, vagy naplóban jegyzetelni.
Köszönöm, hogy már 4 000-nél több ismerősöm van Facebookon!
Még mindig nem álltam lábra, de akárhányszor padlót fogok, újra és újra felkelek, amíg tudok. Nem könnyű és ezt a kommunikációmból is ki lehet venni. Sokszor sírok férfi fejjel felnőttként, mert van rá okom.
Egy társadalomba születtem, aminek tagja vagyok. Sokszor dühös vagyok rá, mert ott tart, ahol. Azonban a fejlődés rajtunk MAGYAROKon is múlik, mert ki tehetné jobbá az életünket rajtunk kívül. Az életemben egyszer már kaptam arra lehetőséget, hogy családot váltsak (bár nem önszántamból), megismerjem a társadalmi felelősségvállalást. Most a lehetőségem abban lenne, hogy olyan családom legyen, amilyet magamnak is kívánnék, de legalább olyan, mint amilyet a nevelőszüleim biztosíthattak gyerekkoromban.
Nem mindig jó MAGYARnak lenni, vannak ennél jobb sorsok is. Amíg élünk és remélünk, addig lehet jobb. Egy társadalomnak is lehet olyan nehéz, mint annak bármelyik tagjának.
Lehet, hogy Magyarországon születtem (Gyöngyös), de attól még a FÖLDÖN élek nem egyedül.
Amikor a nevelőotthonból (Eger) Hatvanba kerültem 6,5 évesen, akkor még sok dolgot nem láthattam előre, azonban kaptam (akkor még nem teljes árvaként) lehetőséget, esélyt arra, hogy normális életem legyen.
Azonban a kezdeti sikerek!? valahogyan kudarccá formálódtak és a felnőtt koromra a hajléktalanságig vittek 8 szakmával, szakácsként bejárva a világot a züllésbe. Múltam - jelenem - jövőm egyenes mint a nyílt, de merre tovább. A nevelő szüleim legnagyobb ajándéka volt számomra, hogy hagytak a fejem után menni és szabadon élni a lehetőségeimmel (amik azért néha zsákutcába vittek). Most azonban meglehetősen nehézkes ebből kilábalni, leginkább önmagam megváltoztatásával, a gondolataim és az érzéseim kontrolljával lehetek képes nyerni az életemben.
Nem kell sajnálnom a múltamat (lásd Magyarországnak Trianon), mert az megtörtént és nagyon sok szép emlék van benne, amiből igazi kincseket lehet a felszínre hozni és erőt adhat MA és HOLNAP egyaránt.
ÉN is és TE is Magyarország sorsának része vagy, ami biztosan közös bennünk! A nevemet sokáig utáltam, mert sokan nem értették és nem tudták megjegyezni, addig, amíg az eredetiség betűjét ki nem vettem belőle és megkaptam a TESÓ szót. Egyből mindenki megjegyzi és megmosolyogja. Pedig egy teljes árvaként felnőtt embernek egyből sok tesója lehet, ami felfogás kérdése. Pláne, ha még a neve is megbélyegzi egy egész életre.
Fotó: T.K. - a Belvárosi Foci Mozi 2018nál a Szabadság téren
Szurkolok magamnak és minden játékosnak (ismerőseim), hogy minél tovább éljenek boldogan.
Ha egyszer valaki belelátna (időutazással) - teljes árvaként, hajléktalanként, világjárt szakácsként - a fejembe és látná azt a sok jó lehetőséget, elköteleződést, hitet, életfelfogást, akkor az boldogabb lehetne.
Ezúton is szeretném kifejezni a hálámat azoknak, akik a segítettek, segítenek és segíteni fognak az ifjúsági szervezetem által a krízis időszakomban is. Boldog lehetek azért, hogy jóban rosszban is foglalkozhatom azzal, ami az életemnek értelmet ad és ehhez már nem egyszer kaptam megerősítést. A sorsom azonban meglehetősen bonyolult - mint ÉN magam -, így nem csodálkozom azon, hogy nehéz kibogozni és egyenessé tenni.
Fotó: T.K. - az utca embereként a Dunánál minden jó, ha jó a vége
De hiszem, hogy nem véletlenül nem haltam meg öngyilkossági kísérletek által és hajléktalanként is közhasznú tevékenységekkel tudok foglalkozni. Azonban nem feledhetem el, hogy pénz nélkül az életemben kevés lehetősége ismerhetek meg és használhatok ki, ezért a pénzre való fókuszálás előre került a céljaim között. Hálás vagyok azért is, hogy az idén e-sport csoportot tudtunk létrehozni. Azonban addig senkit nem szeretnénk hitegetni, amíg a feltételeink nem lesznek megfelelőek.
Maga az életre is e-sportként tekintek, ahol egy élet van, de sok-sok próbálkozás (minden nap, minden új lehetőség, sorsfordulók stb.) van.
Az oldalt a Tresó Ifjúsági Klub(ért Alapítvány) kezeli. Az ott található adatokat csak előzetese hozzájárulással lehet felhasználni meghatározott céllal.
