A legfőbb támogatóim a családom, a barátaim, a kollégáim, az ismerőseim lehetnek a jövőben! Nem minden családi dologról számolok be, mert az olyan magánügy, amit nem feltétlenül oszthatok meg.
A klubtalálkozók segíthetik a kapcsolattartást és a (közhasznú) tevékenységeket. Barátokat, társakat nem könnyű találni.
Gyerekkoromban is fontos volt számomra, hogy legyenek - akár virtuális - barátaim és ne magányosan éljem az életemet. Amikor az ifjúsági szervezetet létrehoztam, akkor az egyik fontos célkitűzésem volt, hogy a világon mindenhonnan legyenek barátaim és ne legyek magányos. Az internet lehetőségét kihasználva, ezt akár el is tudom érni a jövőben.
Ez a dolog felnőttkoromra sem változott. Más egy család, iskola (évfolyamtársakkal) és a munkahely (kollégákkal). Azonban ismerkedni és nem egyedül utazgatni a lehetőségek világában is az értelmes élet része. Természetesen a társkeresésnek, a családalapításnak is nagyon sok nehézsége van, amiről szintén jó fordulni valahova, valakihez. Képzeljük el azt a szituációt, hogy egy szakemberhez fordulunk és mit fog tanácsolni. (Lehet, hogy egy társkeresőt fog ajánlani!?)
Fotó: T.K. - baráti sörözés az élet dolgaira fókuszálva közben
Egyre több ismerősöm látja rajtam, hogy nem vagyok az életem magaslatán. Nyilvánvalóan mindannyiunk életében vannak hullámvölgyek. Azonban mindig vannak olyanok, akik pozitívabban látják a dolgokat és kevésbé vannak elkeseredve - vagy legalábbis nem mutatják ki -. Köszönöm a megkereséseket és a bátorítást, a saját élmények megosztását. Sokszor adnak erőt a kitartáshoz és a szemléletmódosításhoz. Nem gondolom, hogy nekem a világon a legrosszabb, sőt sokszor inkább azt érzem, hogy tőlem sokkal rosszabb sorsok is vannak.
Van akik szerint a boldogság nem jön magától, fel kell építeni és gyakorolni kell. Ennek érdekében igyekszem elkészíteni a mindennapi életem élvezetes, apró örömök listáját. A teljesség nélkül a mai napra
Mennyire érzem boldognak magamat ma 7-es skálán? Érték: 3
1. Mi a véleményem arról, hogy mennyire vagyok boldog? 3
2. Másokhoz képest mennyire érzem magamat boldognak? 4
3. Vannak, akik boldogok és élvezik az élet áldásait, ami rám is jellemző? 2
4. Mennyire érzem magamat szerencsétlennek, levertnek, illetve hogy nem vagyok jó formában? 3
1. Még élek (1980.11.23 - ).
2. Van fedél a fejem fölött, a szállásom teljesen rendezve van (tegnap).
3. Van valamennyi pénzem, hogy új munkahelyet tudjak találni magamnak a Balatonon szakácsként.
4. El tudom engedni, hogy sok ismerősöm gúnyolódik rajtam és az élethelyzetemen, ahelyett, hogy segítene akár biztatással, jó szóval, megfelelő bejegyzésekkel stb.
5. Vannak barátaim, nevelőcsaládom akik még szóba állnak velem.
6. Filmforgatásra hívtak, hogy legyen több jövedelmem, amiből a tartozásaimat is tudom kiegyenlíteni.
7. A mobilomat újra tudom korlátlanul használni, ami a kommunikációmat segíti.
8. Meg tudom venni a BKV havi bérletemet, hogy ne bliccelnem kelljen.
9. Tudom folytatni a blogom írását netkávézóban, hogy a gondolataimat, érzéseimet megoszthassam az érdeklődőkkel, akiknek egy kicsit is számítok még.
10. Négy nap szabadnapom van, amit pénzszerzéssel, aktív pihenéssel töltök. Ma nem kellett túl korán kelnem.
11. Újra tudok plazmát adni, amivel tudok életet menteni és pénzt keresni.
12. Hálás vagyok azoknak, akik segítenek és támogatnak az életben.
Meggyőződésem, hogy nem kell feltétlenül hinnem olyan dolgokban, amikben csalódnom kellett és még a kanyarban sem voltak, amikor kellett volna. Ez persze kettőn múlik, mert feltehetően én is sokat vétkeztem és hibáztam, amit visszakaphatok. Attól, hogy én már nem hiszek a családban, a barátságban és sok minden másban, attól még mástól ezt az illúziót nem szeretném ellopni, mert lehet nagyobb szerencséje is az életben.
Ezúton is szeretném megköszönni valamennyi Segítőmnek, Támogatómnak (Fedél Nélkül újság vásárlónak) a felépülésemben való részvételüket és partneri hozzáállásukat. Az ifjúsági szervezetünk 2015 évi Önkéntese is rendszeresen támogat, amivel valóban azt igazolja, hogy méltó volt a cím elnyerésére és nem hagy cserben a bajban. Egy balesetből való felépülés, illetve a jövőre való felkészülés és a mélyszegénység elkerülése megterhelő lehet, de sok kis összefogással az elkerülhető, megelőzhető. Köszönet és hálám ezért!
Fotó: Apum felvétele a gyerekkoromból (születésnapomon)
Sokan nem értik a szituációt velem kapcsolatosan és azt sem, hogy miért lettem hajléktalan, illetve miért kerülök hajléktalanszállóra. Ezügyben szeretnék egy kicsit rávilágítani arra, hogy nekem csak a valós segíts hasznos, mert nem elég a londoni balesetből (lábtörés) kilábbalni, de aztán tovább is kell lépnem. Szóval kétszeresen kell megerősödnöm, hogy aztán újra önellátó legyek.
Fotó: T.K. - szelfi a Jászai Mari térnél (Colombo és a kutyája)
A családomnak köszönhetem, hogy nem Londonban hajléktalankodok - mivel nem akartam hazajönni -, mert anyum online felhívott (előtte soha, a nővérem fészbuk profilján keresztül) sírva és kérte, hogy jöjjek haza (mindenben segítenek). A bátyámnak köszönhettem, hogy kifizette a repjegyemet hazáig, mivel arra sem telt.
Fotó: önkéntes felvétele rólam és Tamásról (kuratóriumi tag, barát)
Aztán, amikor hazaértem, akkor viszont a bartomék (családja) állt mellém és segítenek, hogy Budapesten intézhessem az ügyeimet a jövőmbeli terveim megvalósítása érdekében, mivel azt vidékről most nehéz lenne. A nevelőszüleimhez ezért nem is mennék le Hatvanba (ahol gyerekként lakásom volt, illetve a Klub első irodahelye, amit árvaellátásból fizettem).
A bátyám és apum pénzben támogatnak, hogy ki tudjak fizetni számlákat, amiket minimálisra csökkentettem a helyzetemet figyelembe véve. Azonban azt szeretném majd visszafizetni, amint egyenesbe jövők, illetve mindenkinek szeretném majd visszaadni, amivel támogatják a kilábalásomat.
Fotó: T.K. - Terror Háza Budapesten
Mindezek ellenére még mindig nem mondhatom, hogy jól állok, hiszen a fedél novembertől nem lesz elérhető számomra. Így már most intéznem kell a hajléktalanszállót (mivel kifizetni nem tudám a bérletet), amire várólistára kerültem. Mivel az nem biztos, így - bár utcára a tél előtt, nem fogok - de találnom kell szállást magamnak. Fizetést csak december végén, január elején várhatok, ha minden jól megy. Szakácsként persze a lábtörés után el fogok tudni helyezkedni, de az is csak évvégére várható, indulásként tartozásokkal.
Fotó: T.K. - szelfi a segítségkérés közben
Mi ez, ha nem gödör, ami a mélyszegénységben ül. Teljes árvaként 35 éves koromra sajnos ide jutottam, de látom a kiutat és az alagút végét. IDŐ
Fotó: lány felvétele Kálmánról Fedél Nélkül újság terjesztése és nyelvtanulás közben
A klubalapító egyetlen megélhetési lehetősége most a Fedél Nélkül újság terjesztése az V. kerület Erzsébet téren Budapesten. Azonban a munkalehetőség nem annyira az utcán sikeres számára, mint inkább az ismerősök, barátok támogatása. A tegnapi nap Kálmán angolnyelv tanulás közben próbált 600 forintot összeszedni, azonban az nem volt sikeres számára, mivel senki nem ment oda hozzá - persze a rossz idő is közbejátszhatott, ami miatt kénytelen volt feladni és még az eső elől elmenekülni. Azonban az időt hasznosan töltötte el a közelgő angol nyelvvizsgárjára való felkészüléssel.
A klubalapító támogatókat keres, akik megvásárolják neki a Fedél Nélkül újságot, amit terjeszteni tud, aminek ára 30 forint/db!
Barátság próbája - Bajban mutatkozik meg, hogy ki jó barát, hisz jó körülmények közt van barát elég.
Talán kevesen vannak ténylegesen tisztában a mélyszegénység jelenségével és jelentésével. Azonban a klubalapító a témát igyekszik jobban megismerni annál inkább, mert segítség nélkül most Ő is belekerülne. Ennek nyilvánvaló a londoni baleset is az okat, illetve egyéb más körülmény. A család, a barátok, ismerősök és egyéb állami és civil szervezetek most a kritikus időszakban nagyon sokat segíthetnek, hogy Kálmánnak ne kelljen megtapasztalni a végleges lecsúszást, bár elég közel áll hozzá. A Klubalapítónak nemcsak a nehéz időszakot kell átvészelnie, hanem a felépülés után nem csak a lábára kell tudni majd állni, de átvitt értelemben is öngondoskodnia kell tudni újra magáról, talpra kell állnia. Ehez valamennyi ismerősét kéri, hogy november 23-ig (Kálmán 36-ik születésnapjáig) minimum 3,000 forinttal támogassák az átmeneti időszakban, amit később duplán visszafizet majd mindenkinek, aki azt a bankszámlájára való utalás, befizetés során a közleményben jelezni fogja. Kérjük, hogy ezt oszd meg az ismerőseid körében is, illetve segítő szervezetekkel. Minden segítséget előre köszön Tresó Kálmán, klubalapító, kuratórium elnök, ifjúságsegítő. Valamennyi támogatónak Fedél Nélkül újságot (dedikálva), illetve 2016 évre rendes klubtagságot fog adni Kálmán, hogy egy emlék maradjon arról, hogy milyen az amikor valaki lecsúszik a társadalomban és csak segítséggel tud visszakapaszkodni, vagy megakadályozni a további süllyedést, megaláztatást, kiszolgáltatottságot.
OTP: 11773391-21031278
IBAN: HU52 1177 3391 2103 1278 000 000
SWIFT: OTPVHUHB
Ebben a cikkben fogunk beszámolni a támogatókról, feltűntetve a számlaszámuk egy részével, amiről meggyőződhetnek, hogy a támogatás célbaért.
Támogatók ( naponta folyamatosan frissíteni fogjuk november 23-ig)
Fotó: szülők felvétele Kálmánról és nevelt testvéreiről keresztelkedéskor Hatvanban
A klubalapító fontosnak érzi, hogy (megkeresztelkedve, elsőáldozóként) néha felkeresen egyházat, ahol nyugodtságra, vígaszra, közösségre találhat. Kálmán még nevelőszülei révén keresztelkedett és lett elsőáldozó a nevelt testvéreivel, de ez nem jelentette azt, hogy rendszeresen járjon templomban. Ma azonban barátaival - hosszú évek után - ellátogatnak egy helyi templomba Budakeszin.
Fotó: T.K. - Budakeszi templomban
Ember tervez, Isten végez! - A mai napon sajnos rossz hírrel indíthat a klubalapító is, mert a barátai egyik közeli rokonát veszítették el ma reggel, így a mai program is módosul. Ezúton is részvétét fejezi ki, mert nem könnyű valakit elveszíteni. A klubalapító így mégis mások társaságában megy el misére.
Fotó: szelfi Kálmánról a Hollán Ernő utcában a XIII. kerületben
Mivel a klubalapítónak, Kálmánnak elég nehézkesen megy egyedül - a megélhetését segítő - Fedél Nélkül újság terjesztése az V. kerület Erzsébet téren (engedéllyel, igazolvánnyal), ezért klubtagok, barátok, ismerősök segíthetik a lapterjesztésben, amiből létfenntartási pénzhez juthat. Az újságot a klubalapító veszi meg 30 forintért, azonban az érte kapott támogatást elteheti, felhasználhatja. A lehetőséget a kialakult élethelyzete miatt kapta meg a Menhely Alapítványtól.
Fotó: T.K. - Capital Square Budapesten - a klubalapító irodahelyiséget keres klubhelyiségnek
A majdnem nincstelen (teljes árvaként felnőtt) klubalapító akár 25,000,000 forintot is költhetet az önfejlesztésére 19 éves kora óta (árvaellátás, diákhitel, munkabér, eladott lakás stb.). A most bajbajutott Kálmán mindezek ellenére bízik abban, hogy az idén elkövetett hibába nem fog még egyszer beleesni, mert még az év elején is milliomos volt és azt szeretné a jövőben is megtartani. Világlátott szakácsként nincs kizárva, hogy újra munkábaállásával ez nagyon hamar bekövetkezhet. Azonban most egy nagyon komoly üzleti ötlettel, akár Magyarországon dolgozhat majd, ha ehhez megkapja a magyarok, barátok, család támogatását. A klubalapító nincs elkeseredve, látja az alagút végét, ami kb. félévre van most tőle.
Fotó: néni felvétele rálam a Nemzeti Színháznál Budapesten (korábbi felvétel)
Szinte sírásig jutott a helyzet, amikor ma a Facebookon telefonálva anyummal - soha korábban hasonlóra nem került sor -, minden segítséget felajánlott. Így most azon vagyok, hogy a hazautazásomat szervezzem meg holnapra. Londonban kell majd segítség, hogy a reptéren minden rendben legyen, ahova a kórház felajánlotta, hogy kivisz minket. Otthon már Behán Tamás segítségével intézhetem a dolgaimat, illetve juthatok haza, ahonnan meg a nevelőcsaládom (teljes árva létemre) segíti a felépülésemet majd az újbóli munkábaállásámot - akár Londonban újra (amihez már most is érkeztek megkeresések). Ha lehetőségem lenne rá, akkor biztosan filmet készítenék az esetből, mert annyira hihetetlen és olyan sok fordulattal bővelkedik.
Ha most egy gyors listát kellene készítenem arról, hogy jelenleg mikre lenne szükségem ahhoz, hogy bárhol boldoguljak a világon, akkor ahhoz egy időre lenne szükségem, de megteszem, mert kénytelen vagyok felemelni a picsámat és haladni előre - ha akarok valamit. Az biztos, hogy szükségem van pénzre, ahhoz egészségre, munkára, szállásra, ellátásra, barátokra, segítőkre, szabadidőre, iratokra, internetre, kitartásra, optimizmusra, pozitív hozzáállásra, türelemre stb. csak így gyorsan. Ha valami hiányzik, akkor azokat be kell szereznem, vagy kell találnom hozzá valamilyen lehetőséget. Let's go Club!
Egyre több ismere próbálja meggyőzni Kálmánt, hogy Magyarországon próbáljon meg megerősödni, mert Londonban meglehetősen nehéz és oda egyébként is olcsón el lehet jutni. A klubalapító azonban senkinek nem akar a terhére lenni, viszont nem tudja eldönteni, hogy hol járna jobban a továbblépéshez. Az egyik ismerőse ma meglátogathatja Kálmánt a kórházban délután.
Akár a pszcihiátrián is kiköthetnék azzal a kijelentésemmel, hogy láthatatlanok vagyunk egymás szemében, mert nem ismerjük egymást és eszünkbe sem jut, vagy nem teszünk érte semmit, csak vágyakozunk a kapcsolatokra. Ha az időben visszautazhatnék, akkor sokkal több emberrel és azok lehetőségeivel ismerkednék meg. Hihetetlen számomra, hogy egy néma társadalomban élek, ahol úgy megyek el nap mint nap emberek mellett, hogy akár a legjobb barátaim, társaim lehetnének. A jövőbe szeretnék látni!
Mit kívánok - mint a Magyar Nemzet egy állampolgára? Nagyon sokat gondolkoztam már azon, hogyan tudnám elképzelni a jövőmet Magyarországon (a saját "betegesen" elrugaszkodott belátásom szerint). Mivel lehetőségekkel foglalkozom, ezért sokkal komolyabb feltételeim vannak. Így a - teljesség igénye nékül - az alábbiakra lenne szükségem a jelenlegi állapotom szerint, hogy a Hazában képzeljem el a jövőmet. Azért kiegészítem, hogy már korábban is megkaptam, ha nem tetszik akkor el lehet menni (egy idő után már csak "tönkre"). Ezt a hozzáállást mindég is utáltam - ezért tart ott valami, mert ezt nem képes kezelni, tehetetlen, az innovációt és kreatívitást elvető vs. nem ismerő, a szükséges képességek hiányát tükrözi.
1. Megfelelő havi jövedelem (min. bruttó 1,000,000 forint) saját vállalkozásból, üzletből
2. Egzisztencia azon a területen, amit szeretek (ez a mostani tevékenységem - leendő üzletem)
3. Az elveszített diplomám helyett egy új diploma megszerzése (2 felsőfokú nyelvvizsgával)
4. Saját lakás (max. 5 év gyerek nélkül)
5. Kevesebb irigy ember, akik a fejlődésemben érdekeltek és a társadalmi hasznosságomban
6. Több olyan barát, akire lehet számítani (jóban rosszban, nemcsak a tévében)
7. Partner, aki tud követni (nemcsak Facebookon)
8. Több segítség, támogatás a személyiségfejlődésemhez (visszaélés és kihasználás nélkül)
9. Igazi megbocsátás a családommal kapcsolatosan (a családon belüli nézeteltérések tisztázása)
10. Az érdekképviselet és -védelem (pl. diák-, és hallgatói önkormányzatok, politikai pártok stb.) munkájának teljes kivizsgálása, a visszaélések megakadályozása.
11. Több tisztelet és megbecsülés egy kialakulóban lévő kezdeményezéssel kapcsolatosan.
12. A jobb önismeretre és az önsajnálkozás teljes felszámolására (múltbéli sérelmek elengedésére)
13. Időre, hogy a fentieket, a céljaimat (napi célkitűzéseimet) el tudjam érni.
Sokan megkérdezhetik, hogy ha én így gondolkozom, akkor mit várjon a társadalom a mai fiataloktól, akiknek ezzel jó vs. rossz példát mutatok. Próbáljon meg segíteni abban, hogy elérjük a céljainkat és boldogabbnak érezzük magunkat. Ezt tehetjük nap mint nap, mert az élet nem áll meg nélkülünk sem és az idő viszont eljár. Szívesen megnézném mások elrugaszkodott kívánságlistáját is!
Egy átlagos napon soha nem láttam azokat, akiket láttam és éreztem, amikor igazán bajbakerültem. Ebből tudom, hogy nem egy őrangyalom és lelki társam van, hanem rengeteg. A jóistennek tervei lehetnek velem, amit nem tudok, de hiszek abban, hogy annak értelme van. Szerencsétlen árva ilyen sokáig nem húzhatja ki, ha nincsennek támogatói. Ezért hálás vagyok és köszönet mindenkinek!
Az oldalt a Tresó Ifjúsági Klub(ért Alapítvány) kezeli. Az ott található adatokat csak előzetese hozzájárulással lehet felhasználni meghatározott céllal.
