Semmi értékünk, mert mindenki lehetőségekkel foglalkozik

Fotó: T.K. - kilátás a Budai várnegyedből

Klubalapítóként sokat gondolkodtam azon, hogy miért nem vagyunk olyan értékesek. Aztán a választ nagyon nehezen találtam meg. Így azért, mert mindenki ezekkel foglalkozik és napi szinten azt csinálja, amit szeret, lehetőségekkel foglalkozik és kapcsolatokat épít, önmegvalósítja magát és még közben pénzt is keres. 

Azonban mégiscsak van egy paradoxon (ellentmondás), mert a fentiekben említetteket nagyon sokféleképpen lehet csinálni. A különbséget pedig a mennyiségben és a minőségben, na meg az életérzésben lehet mérni. 

Van, aki nem enne a főztömből, mert vézna vagyok

Fotó: T.K. - ne fájjon a fejed bonyolult kérdésektől, ne okozz fájdalmat másnak

Egy tegnapi beszélgetésem a beszélgetőpartnerem hozzámvágta, hogy annak ellenére, hogy dolgoztam szakácsként, nem enne a főztömből, mert ha rámnéz, akkor nem lenne étvágya. Mivel elvárja, hogy a szakács legyen testesebb. Amikor a hajón egy idős vendég aranyosan megkérdezte tőlem hasonlóan, hogyan lehetek szakács, akkor azon tényleg elgondolkodtam és viccesen így válaszoltam: tudja, vannak olyan emberek akik a mennyiséget tartják fontosnak és zabálnak, illetve vannak olyanok, akik kevesebbet, de minőségit. Mivel nem vagyok vastag és hiteles szakács akarnék maradni, akkor az utóbbiban gondolkodom, persze közben eljárok edzeni, hogy még hitelesebb legyek. Egyébként meg nem kell aggódni, a válasz nagyon egyszerű: én megeszem a magam főztjét, nem kell másnak "kóstolgatnia".