Minden jó, ha-jó a vége - visszakaptam a munkámat

Ma értesültem arról, hogy amiért hazajöttem és elveszítettem a munkámat - az Alapítvány megszűntetése miatt, ami végül nem szűnt meg -, a hivatalos indoklásom és korábbi eredményeim alapján méltónak találtak, hogy visszavegyenek nem is akárhogyan. Erről viszont nem számolhatok be - üzleti titokra és személyes adatokra hivatkozva -, de nem jártam rosszul vele. A munka nem lesz könnyű, mivel a cég legújabb luxushajójára szállok fel, ami hamarosan elér többek között Bahamák és New York-ba is. Szóval - senki ne legyen irigy, ezért is meg kellett és kell is majd dolgoznom -, de minden jó, ha a vége ha-jó. A felkészülésem az utázra elkezdődött, mert arra mindig szükségem van. A szervezetet továbbra is Behán Tamás fogja képviselni távollétemben. Remélhetőleg nem kell hazajönnöm megszűntetni a civil szervezetünket, amiért olyan sokat dolgoztunk. 

Miért nehéz (luxus)hajón dolgozni

Fotó: Honolulunál

Azt azért hozzá kell tennem, hogy mielőtt luxushajón kezdtem el dolgozni, előtte már folyami hajózással is próbálkoztam, ami utólag sokkal nehezebbnek tűnik számomra. De a legnehezebb a hajón sokszor nem a munka, hanem a kollégákkal való jó viszony fenntartása, illetve megérteni más kultúrákból ( India, Fülöp-szigetek, Indonézia, Mexikó stb) jövő embereket. Továbbá nehézséget okozhat, ha nincsennek a saját nemzetségedbeliek, mert akkor teljesen az idegennyelvre vagy utalva, illetve jobban ki vagy szolgáltatva a többieknek. Persze, amikor valaki elhatározza magát a hajózás mellett, akkor sok szempontot kell figyelembe vennie. 

A Titanik utolsó portjánál - Cobh

Fotó: szelfi a Titanic utolsó portjánál (Cobh- Írország)

Szerencsésen ma már ki tudtam szállni a hajóból, mert megkaptam a hozzá szükséges azonosító kártyámat. Írországban a Titanik utolsó portján vagyok Cobh-ban, ahol a Titanic Múzeum is található, ahova most még nem mentem be, de ha leközelebb jövünk, akkor bemegyek. Írországban is szerencsét próbáltam sorjeggyel, aminek az sikere 1 euróért 2 eurót hoztam össze. 

Az első napok nehézségei - internetre kapcsolódás

Fotó: mis.hu

Most már fogok tudni ékezetesen is írni, mivel sikerült a saját gépemmel felcsatlakozni az internetre, ami ugyan sokba kerül, de ha az ember jól gazdálkodik az idejével, akkor az lehet jobb is. Az első napok mindig nehezek mivel sok új dologgal és új környezettel találkozik az ember. Ha már vannak ismerősök - nekem most viszonytal sok van - akkor a beilleszkedés könnyebb lehet. A főkonyhán dolgozok a halas részen, annyiból rossz, hogy reggel 3-kor kezdek, viszont napközben több időm is van kimenni - a pihenés rovására. A munkát még szoknom kell a vakáció után, bele kell rázódnom, hogy egyszerűen és hatékonyan dolgozzak. Ha a rendszer megvan, akkor utánna könnyű. Az élménybeszámolókat igyekszem majd színes képekkel kiegészíteni, azonban a céges protokollokat be kell tartanom. Akármiről nem írhatok és az élménybeszámolóim is olyan dolgokra vonatkoznak majd, amik az előbb említetteket nem sértik. 

Randihajón voltam a hétvégén - a csajozásomról

Fotó: Nem adom fel önkéntes felvétele a randizóról

Lehet, hogy már én vagyok nagyon idős, de a korombeliek nem annyira jöttek be, vagy legalábbis nem nagyon találtam olyat. A hétvégi programom során randihajóra mentem, amire a neten figyeltem fel, mint lehetőségre, ahol tudok ismerkedni. A szervezéstől nem túl sokat vártam, azért összességében jól éreztem magamat. A hajóra várakozva összeismerkedtem a Nem Adom Fel Alapítvány egy tagjával. Szóval már az indulás is jól kezdődött, aztán folytatódott a lakat-kulcs játékkal - amiben meglehetősen sikeres voltam két kulccsal öt lakatot nyitottam és egy tombolával még pezsgőt is nyertem - olyan lánnyal, akinek egyáltalán nem jöttem be. Persze akivel elsőre betaláltam, annál meg nekem nem jött be. Persze a lány nagyon aranyos, okos, figyelmes és megértő volt. Egy szónak is száz a vége. Nem csüggedek, veszek egy csokit és majd leközelebb nyerek. A párkapcsolatnál nem szabad türelmetlennek lenni, addig kell ismerkedni a csajokkal, amig olyat nem találok, akinél nemcsak a kulcs illik a zárhoz, hanem mögöttünk az ajtót is be lehet zárni. Nagyon felháborodok, amikor olyanokat hallok, vagy olvasok, hogy valaki féltékenységből, vagy szakítás miatt bűncselekményt, öngyilkosságot követ el. Az életben a lehetőségek adottak arra, hogy megtaláljuk a párunkat és tudjunk vele élni. A randi programom végére sajnos megbetegedtem, de ez már csak ilyen. Minden jó, ha(jó) a vége. 

Egészség és biztonság - hajóbaleset

Ha valaki azt mondja nekem, hogy nem lenne bátorsága hajón dolgozni, akkor van egy ötletem, hogy miért. De még utasként is megérteném az aggódást, pedig csak rövidebb időt töltenek a fedélzeten. Mindenben van kockázat, a hajózásban az egyik ez. Nyilvánvalóan szárazföldön is történnek balesetek. A kérdés, hogyan lehet ezeket lecsökkenteni, vagy megelőzni. Egyébként kicsit felfoghatatlan az ilyen eseteknél, hogy valaki elmegy kikapcsolódni, vagy pénzt keresni és utánna már soha többé nem teheti meg újra. 

Egészség és biztonság egy luxus óceánjáró hajón

Fotó: T.K. - egy luxushajón

Eszedbe jutott valaha, hogy egy luxus óceánjáró hajón dolgozzál? Pedig egy ilyen lehetőség jól megmutathatja - ami szárazföldön is igaz -, hogy mennyire fontos az egészség és biztonság a fedélzeten. Már csak ott kezdődik a dolog, hogy számtalan nemzetiségű dolgozó van összezárva hosszú időre. Ha járvány tör ki, akkor meg jöhet sárga/piros jelzés stb. Persze ezektől nem félni kell, hanem ismerni a lehetőségeket, hogyan lehet kivédeni, illetve legjobban kezelni az ilyen helyzeteket. 

A Queen Mery hajón Long Beach-en

Fotó: T.K. - Queen Mery and Scorpio

Tegnap sikerült ellátogatni Long Beach-en a Queen Mery hajóra, aminek történetéről már talán sokan hallottak. A fotón látható a Scorpió nevezetű hadihajó is, ami bevetés alatt volt a világháborúban. A Queen Mery múzeumként működik, ahol számtalan információ található a történetével és az angol királyi családról.