A munkahelyemhez is úgy állok, hogy az az egyéni Tresó Ifjúsági Klubért Vállalkozásom (üzleti portfólióm) része

Fotó: T.K.- Ferrari szalonnál Budapesten (már kicsiben megvan nekem otthon)

Úgy szeretnék élni, hogy bármelyik nap ha meghalok, akkor is nyugodt legyek és elégedett magammal. Amikor munkahelyet keresek magamnak - tök mindegy, hogy milyen szakmában -, akkor azt az egyéni Tresó Ifjúsági Klubért Vállalkozásom (eTIKV) részeként tekintem. Ez olyan, mintha a cég részese lennék és az elért eredményéből kapnám a részesedést (a jövedelmemet).

Fotó: kolléga fotója rólam NewYork-ban (világjáró szakácsként)

Ezzel a felfogással sokkal pozitívabban (céltudatosabban) állok hozzá a munkához, mert kvázi társas vállalkozásként tekintek rá, amibe a saját munkaerőmet viszem bele. Így gyakorlatilag a munkahelyem is az egyéni vállalkozásom portfóliójának az egyik üzleti lehetősége. Nem mindegy, hogy mennyit keresek így, mert annál többet tudok társadalmi felelősségvállalás miatt az ifjúsági szervezetnek adni támogatásként. 

Minden nap tanulok valamit, hogy boldogabb legyek

Fotó: T.K.- az idei Nemzeti Vágtán

Az élet apró örömeinek is örülni kell, így az alábbi is annak számít.

Ma reggel a boldogság egyenletét tanultam meg, ami nagyon egyszerűnek tűnik, azonban a gyakorlatban annál nehezebb alkalmazni. Boldogság egyenlete: BOLDOGSÁG=ELÉGEDETTSÉG/VÁGYAK. Az értelmes életem érdekében meg kell tanulnom boldognak lennem minden körülmények között.