Élményekben gazdag hétvégi klubmenedzseri beszámolóm

Fotó: T.K. - csajok egy lehetőséggel

 ITT tudsz csatlakozni hozzánk már MA.

Te döntöd el, hogy miként éled le az életedet, mert nem csak a halálunk előtt kell szembesülni, hogy mennyi lehetőséget hagytunk ki a múltban és a jelenben. De ezen a jövőben tudsz változtatni. Az ifjúsági szervezetünk ebben PARTNER lehet.

Fotó: T.K. - női focimeccsen

Ne legyél magányos, csatlakozz hozzánk és legyenek barátaid!

Az adatvédelemmel való foglalkozás mellett azért akad arra időm, hogy klubtagokkal kiruccanjak és élvezzem Budapest nyújtotta hétvégi lehetőségeimet.

Fotó: T.K. - lóversenyen

Így tegnap részt tudtam venni - a teljesség igénye nélkül - médiásként Regattán a Dunaparton, női focimeccsen Kőbányán, a Kincsem Parkban lóversenyfogadáson stb. 

Fotó: T.K. - virágot (de nem digitálisan)

Ne felejtsd el felköszönteni ANYUDAT! (Akiknek meg már nem él, azoknak részvétünk és velük kapcsolatosan a jóra emlékezzenek, akár egy megkönnyebbítő sírással, vagy gyertyagyújtással.)

A vasárnapomat pedig családi körben töltöm majd el, felköszöntve anyumat, aki lehetőséget adott nekem normális családban felnőni. Köszönöm.

Anyák napjára emlékezünk vasárnap

www.csaladokeve.hu 
Vasárnap köszöntjük az anyákat. A klubalapító is ünnepelni fog, annak ellenére, hogy még gyerekkorában elveszítette az édesanyját. Azonban kapott egy szerető, gondoskodó anyut, akivel a mai napig jó kapcsolatban vannak.

Anyák napjára emélkezünk május első vasárnapján

Fotó: apú felvétele a családról

Feltételezem, hogy mindannyian anyától születtünk - ha csak nem vagyunk már a legújabb nemzedék robotjai - és fontosnak tartjuk, hogy megemlékezzünk anyunkról - függetlenül, hogy édesanya, vagy nevelőanyuka -, aki szeretettel, odaadással gondoskodott rólunk, azokat mindenképpen fel kell ma köszönteni. Persze anyának lenni nem könnyű, mert megannyi nehézsége lehet, de azért meg kell értenünk és szeretnünk. Akik meg már elveszítették - mint én is az elsőt -, azoknak meg részvétet nyilvánítunk. Számomra a legérdekesebb, hogy nagyon sokan csak akkor tudnak igazán osztozni a korábbi teljes árvasággal kapcsolatos fájdalmamban - amit mostanra már feldolgoztam és elfogadtam nagyon hosszú idő után- , amikor valaki fontos embert elveszítenek a családjukból. 

Mi a különbség az édesanya és a nevelőanya között? Ha azt mondanám, hogy semmi, akkor biztosan tévednék. De erre a választ egyből nem tudom megadni, mert nagyon ezen soha nem gondolkoztam el. Inkább sokáig hiányoltam az édesanyámat, viszont egy nagy lehetőséget köszönhetek a nevelőanyumnak is.