 |
| Fotó: T.K.- egy ember tragédiája |
Én már feladtam és nem küzdök az álmomért. Sajnos felébredtem ebben a Valóvilágban.
A holnapi alapítványi kuratóriumi ülésen (meghívó itt) részt veszek Budapesten búcsúzásként.
Az ifjúsági szervezettől és a családomat igyekszem elengedni, mert a kettőnek is van köze egymáshoz. Az életem értelmét adom fel és ezzel sok fiatal lehetőségéről is döntök, illetve döntünk. A kis hercegben sok tanulságos rész van, ami rám is vonatkozik.
Sokan ajánlották már nekem, de még nem láttam A harcosok klubját.
Amikor valaki ítélkezik felettem, akkor azt úgy tegye, hogy minden körülményt vegyen figyelemben, különben könnyen tévhite, nem megfelelő döntést hoz. A hobbim feladása után majd lesz valahogy, amiről egyenlőre nem szeretnék semmit mondani.
 |
| Fotó: T.K.- 2019-ben szakácsként a Balatonon |
Nem vagyok jó szakács, mert nem az a küldetésem, de ettől még pénzem van belőle.
Jelenleg a Balatonon szakácsként igyekszem munkaterápiával enyhíteni a gyászomat, ami leginkább azért a (közhasznú) tevékenységért van, amit gyerekkorom óta 11X-i öngyilkossági kísérlet után kezdtem el, hogy értelmes életem legyen.
 |
| Fotó: T.K.- ezt sokan nem látják, vagy csak elmennek mellette |
A család nem minden és sok esetben nem tud segíteni, nem az ő hibája.
Ezt sokan a mai napig nem látják és nem is érték meg. Pedig ez volt a fő motivációm az ifjúsági szervezetnél, ami kudarcot vallott. Soha nem voltak olyan emberek körülöttem, akik valóban előremozdították volna a Klubot - kivételek azért voltak -.
