 |
| Fotó: T.K. - egyetemen fejlesztem magamat tudósok és szakemberek gondolataival is |
Soha nem késő!? A Tresó Ifjúsági Klub egyszemélyesként fog működni.
Az idén hajléktalan szakácsként nem sikerül - annak ellenére, hogy jelentkeztem - visszajutnom az egyetemre, de nem adom fel.
A boldogságom növelése közben egyre inkább rá kell jönnöm arra, hogy hol hibáztam, hibázok az életemben, amikor rossz döntéseket hozok - bár később kiderülhet az is, hogy az mégsem az -. Az elmúlt időszakban arra a következtetésre kellett rájönnöm, hogy az ifjúsági klub igazi mankót, élet értelmet jelentett számomra, amit nem szabad feladni.
Nem meghalni akarok, hanem megismerni és élni a lehetőségeimmel, illetve olyan barátokat, ismerősöket találni a világon, akiknek fontos vagyok jóban rosszban - és nem csak akkor, amikor pénzem van, vagy jól megy az életem.
Azt viszont tudatosítanom kell, hogy nem másoknak, másokért élek, hanem szabadon a saját életemet élhetem, mert erre van lehetőségem. A jövőben egyedül fogom csinálni a Tresó Ifjúsági Klubot, az ehhez szükséges módosításokat hamarosan megteszem. Amennyiben valaki mégis szeretne nekem segíteni, vagy támogatni, akkor annak a lehetőségei is adottak a civil szervezetünkön keresztül.
