 |
| Fotó: T.K.- augusztus 20-án a Lánchídnál |
Már rég meghalhattam volna segítség nélkül az életemben nem egyszer. A Dunát meg lehet úszni, de akár hídon is át lehet menni rajta emberek között.
Mielőtt a fenti kérdésből az jönne le, hogy senki nem segít nekem a nehéz helyzetemben, akkor ezt ne tegye. Azért sem, mert a lehetőségekhez képest mindenki igyekszik a segítségemre lenni. Hogy az mennyire elég, vagy sem, az látszódik a blogbejegyzéseimből, a jelenlegi életemből. Csak hálás lehetek azért, hogy vannak lehetőségeim, beszámolhatok arról, amit csinálok, és még vannak kapcsolataim.
Az elmúlt időszak sok kudarcai között sokkal több emberi sorssal ismerkedtem meg. Amik véleményem szerint sokkal szomorúbbak és hátrányosabbak, mint az enyém. Azonban azzal is tisztában vagyok, hogy az életben a szerencse forgandó és egyszer lehetünk lenn, másszor fenn.
