 |
| Fotó: T.K.- a Szent István Bazilikánál (az ima nem fog megoldani semmit, de több, mint a semmi) |
A scifiéletregényemben meglehetősen váratlan fordulatot fog hozni a koronavírus-járvány.
Napról napra hálát adhatok az Istennek (illetve, akik értem dolgoznak), hogy még élek és nem a koronavírus-járvány áldozataként haltam meg. Egyre kellemetlenebbül élem meg a válsághelyzetet, de még nem pánikolok. Azonban kellően tájékozottnak kell lennem és szükséges esetben lépni - a lehetőségekhez képest. Mindenképpen a higgadtságra intem magamat, mert hergelés nem tesz jót (az egészségnek biztosan nem). A jelenlegi helyzetben fókuszálok a stresszkezelésre és a boldogságleckékre, legalább azzal is lekötöm magamat. A kiadásaimat minimalizáltam és plusz forrásokat igyekszem felkutatni. Klubalapítóként folyamatosan beszámolok az ifjúsági szervezetben.
Minden nap, amikor a koronavírus-járvánnyal foglalkozom, akkor délutánra már meglehetősen elfáradok az ezzel kapcsolatos munkában (amiért pénzt - Tiszteletdíjat - nagyon minimálisat kapok). Sokszor arra kell figyelnem, hogy ne merüljek túlságosan bele, mert az sem egészséges és nagyon kikészítő lehet.
Minden nap, amikor a koronavírus-járvánnyal foglalkozom, akkor délutánra már meglehetősen elfáradok az ezzel kapcsolatos munkában (amiért pénzt - Tiszteletdíjat - nagyon minimálisat kapok). Sokszor arra kell figyelnem, hogy ne merüljek túlságosan bele, mert az sem egészséges és nagyon kikészítő lehet.
