 |
| Fotó: önkéntes felvétele rólam egy kávézóban Budapesten (célkitűzések közben) |
Nem akartam megszületni, de most ÉLEK, társak nélkül.
November 23-a az a határidő, amikor eldől az Klub-Alapítvány sorsa.
A jelenlegi forgatókönyv alapján az Alapítványunk megszűnhet, illetve a Klub egyszemélyes lehet a jövőben érdektelenség miatt. Az elmúlt időszak megértette velem azt, hogy nem kell hinni a csodában és nem kell a végtelenségig várni és olyan dolgokkal foglalkozni, amik csak bajt okozhatnak. 19 éves korom óta hittem valamiben, amihez megvolt a kitartásom, a bátorságom, a hitem, de mindennek van határa. Az idén a születésnapom lesz az a határ, amihez a döntést már korábban meghoztam. Így, amennyiben november 23-ig nem lesz velem együtt 12 fizetős (rendes) tagja az ifjúsági szervezetnek, akkor a jövőben további kötelezettséget nem akarok felhalmozni, illetve nem akarok foglalkozni másokkal az ifjúsági szervezeten belül, csak magammal. Ezzel elkerülhetem azt a traumát, amit a szervezet teljes felhagyása és kudarca okozna számomra. Mivel újabb öngyilkossági kísérletet nem szeretnék végrehajtani és szakember sem tud jobban segíteni, ezért ez lehet a legjobb lehetőség az életemben.
16.2017 határozat a klub IV. negyedévi tagsági díjáról
A civil szervezetünknek jelenleg 160 000 forint tartozása van a NAV felé, a munkahelyteremtési lehetőségünk miatt.A jelenlegi forgatókönyv alapján az Alapítványunk megszűnhet, illetve a Klub egyszemélyes lehet a jövőben érdektelenség miatt. Az elmúlt időszak megértette velem azt, hogy nem kell hinni a csodában és nem kell a végtelenségig várni és olyan dolgokkal foglalkozni, amik csak bajt okozhatnak. 19 éves korom óta hittem valamiben, amihez megvolt a kitartásom, a bátorságom, a hitem, de mindennek van határa. Az idén a születésnapom lesz az a határ, amihez a döntést már korábban meghoztam. Így, amennyiben november 23-ig nem lesz velem együtt 12 fizetős (rendes) tagja az ifjúsági szervezetnek, akkor a jövőben további kötelezettséget nem akarok felhalmozni, illetve nem akarok foglalkozni másokkal az ifjúsági szervezeten belül, csak magammal. Ezzel elkerülhetem azt a traumát, amit a szervezet teljes felhagyása és kudarca okozna számomra. Mivel újabb öngyilkossági kísérletet nem szeretnék végrehajtani és szakember sem tud jobban segíteni, ezért ez lehet a legjobb lehetőség az életemben.
Klubalapítóként meglehetősen el vagyok keseredve és kevésbé hiszem, hogy vannak olyanok, akik valóban értik a problémámat, annak ellenére, hogy a megoldása pofonegyszerű.
