Őszintén a hülyeségemről, avagy a Tresó Ifjúsági Klub(ért Alapítvány)ról

Fotó: fiatal felvétele rólam a Budapest Eye lehetőségnél

Mi értelme élnem a Klub-Alapítványom nélkül!?
Szakácsként, amit főztem, azt kell megennem, még ha belehalok is!?

Mindig azt hiszem, hogy már nincsen lejjebb az életben, aztán rájövök, hogy de. A mai nap legnagyobb hidegzuhanya az a NAV értesítő volt, ami a jövőbeli lehetőségeimet jelentősen korlátozhatja, illetve akár teljesen keresztbe húzhatja. A higgadtság és az idő sok mindent megoldhat, de a mostani szituációt nagyon kellemetlenül élem meg. Az álmom meghiúsulása látszik, amiért a fél életemet áldoztam. Nagyon nehéz lesz felkelnem, ha akármiért abba kell hagynom. Senkinek nem kívánom ezt a "szar" érzést.