 |
| Fotó: egy fiatal felvétele rólunk az interjú közben |
Legalább négy dolog juttatott el odáig, hogy kiborított, amin azért egy jó alvás sokat segített és talán kitisztította a gondolataimat. Így
1. Egy hálózatépítéssel kapcsolatosan tapasztaltam meg hasonló dolgot, mint agy vállalkozó szervezetben a metorkeresés kapcsán - az irigység nem vezet jó utra, inkább az ilyen kapcsolatokat hanyagolom. Nem szeretem azokat az embereket, akik nem látják másokban a lehetőséget és azt hiszik, hogy az övéké a legjobb. Én nem gondolom ezt, ezért is vagyok hajlandó mások dolgát is megismerni és használni. De határok vannak. Nem akarok mindenkivel jóban lenni, főleg nem olyanokkal, akik mást mondanak és mást csinálnak - de még tisztában sincsennek ezzel.
2. Tegnap olvastam a Metropolban egy cikket a gyerekek elégedettségével kapcsolatos kutatásról. Kaptam magam és a Deák-téren én is csináltam egy gyorskutatást, amiből nagyon jó beszélgetés kerekedett ki, azonban mégis múltbéli sérelmeket hozott fel bennem és így az elégedettségem hirtelen lecsökkent. Konkrétan az iskolai végzettség, mert nem tudtam megszerezni a diplomámat, holott szerettem volna.
3. Szintén a Deák-térre repülök vissza az időben, mert ott volt valamilyen koncert és folytattam a közvéleménykutatást az időutazás lehetőségével kapcsolatosan. Lányokhoz keveredtem, akik kezdetben meghallgattak, majd olyan érdekesen változott meg a beszélgetés, hogy már kellemetlenül éreztem magamat. Okosabbak voltak nálam, vagy legalábbis így gondolhatták. De se baj, azért a csajokat szeretem és megtanultam befogni a számat, illetve eljönni onnan.
4. Az utazás során fiatalokba botlottam, akik olyan tiszteletlenül viselkedtek, hogy az már fájt. Egy fiatalember a beszélgetésünk kapcsán felhozta, hogy Tari Annamáriától sokat tanulhat, amit nem is kétlek, mivel már jópárszor találkoztam vele. Itt azzal találkoztam, amikor egy fiatal leszarja, hogy ki vagy és honnan jöttél, mert kurvára nem érdekli. Csak azt nézi, hogy neki elég pénze legyen.
