 |
| Fotó: T.K. - Általános Vállalkozási Főiskola |
Az életünk során bármikor felmerülhet kérdésként, hogy ki segít baj, akadálybaütközés során, ha nem tudjuk elérni, vagy nem tudjuk megfogalmazni a céljainkat. A suliban a tanár figyelhet arra, hogy a tanulás megfelelően haladjon, de az nem terjed ki mindenre, illetve sokszor nem egy emberre irányul. Magántanulóként költséges és ott is csak konkrét dolgokra irányulhat - ha úgy tetszik, akkor "tárgyanként". Mindenki a saját maga szerencséjének a kovácsa, amihez szintén ismeretekre és talán jó kovácsmesterre van szükség. Létezhet olyan képesség valamennyiünk életében, hogy magunk tanulunk meg segítséget kérni, hogy az életben jól boldogulhassunk? Van, aki napi szinten - függetlenül pl. természeti katasztrófától, betegségtől stb. - ellenőrzi és visszaigazolja a szellemi, testi, lelki fejlődésünket, az életben való előrehaladásunkat, illetve elakadás esetén abból tovább tud lendíteni? Létezhet személyiségfejlődés annélkül, hogy attól kellene tartani valakinek, hogy ki akarják használni, vagy veszélyes szervezethez kellene csatlakozni hatalmi, vagy pénzérdek miatt? Ha valaki tudja a válaszokat, azzal szívesen beszélgetnék ezekről!
