 |
| Fotó: önkéntes felvétel - Kálmán az ELTE-n magamögött a Földdel |
Fiatalon nagyon sok kérdés foglalkoztat, így az is, hogy megismerhető-e és hogyan a világunk, az abban rejlő lehetőségekkel. Gyerekként a négyfal között elmélkedve, a kérdésre talán nem választ adhattam volna. Felnőve, beutazva kontinenseket és megismerve más kultúrájú embereket, már másképpen gondolkodom, máshogyan fogalmazom meg a kérdést. Egy dolgot azonban megértettem, hogy jelentős korlátaink - anyagi, szellemi, fizikai stb. - vannak a világunk és lehetőségeink megismerésében. Teljes árvaként megerősített az, hogy folyamatosan megőríztem érdeklődésemet, kíváncsiságomat a való(s) világunkra és nem vonta el a figylememet a csak a pénzre, gazdagságra való fókuszálás. Korábban is úgy gondoltam; élni nem kötelező. Azonban ez a felfogás önmagában rossz dolgokra vihet, így azt ki kell egészíteni azzal, hogy akkor miért ne élj (a lehető legmagasabb életminőségben, a lehetőségekkel - a határokat betartva).
