Mindenféle politizálás helyett most kicsit gondoljunk bele a társadalom-biztosításunkba, illetve a jövőbeni nyugellátásunkra mindenféle lehetőséget (állami, előtakarékosság, öngondoskodás - miből?) figyelembe véve. A helyzet nem rózsás, sőt inkább sokkoló. Fiatalként már most azon jár az eszem, hogy egyáltalán van értelme nyugdíjasnak lennem. Nem lázítani akarok! Csupán az jár a fejemben, hogy miféle rendszerben élünk, milyen lehetőségeink vannak a jövőre nézve. Ha valaki elfelejt, vagy nem gondoskodik megfelelően magáról, akkor az később halálos lesz, mert oda lesz a létbiztonsága és az egészsége is időelőtt. Fiatalként nem elég a mindennapokról gondoskodni, de még az időskorra is előre kell tervezni. És még akkor a családról, karrierről, álmokról nem is beszéltünk. Egyesek szerint; az Alaptörvény értelmében "a TB és nyugdíj nem jár!" A baj inkább az, hogy még akinek lesz megfelelő nyugdíja, annak is problémája lehet azokkal szemben, akiknek nem lesz - elég.
