 |
| Fotó: önkéntes felvétele - egyetem előtt és után |
Amikor elkezdtem az egyetemet, akkor még nem gondoltam, hogy sok szakma megszerzése után, ilyen nehézségekbe fogok ütközni. A múltban bekövetkezett események miatt megcsúsztam a tanulmányokkal, amit csak a bennmaradás évei és a jövőbeni diploma megszerzése kárpótolhat. Napjainkban azonban nehézségekkel kell szembenéznem. Korábban elsőként a karomon mentorként segítettem hátrányos helyzetű mentoráltaknak, ma már én szorulok mentorálásra. A hosszú évek során megtapasztalhattam, hogy milyen előnyök és hátrányok származhatnak abból, ha valaki nem fejezi be tanulmányait az előírtaknak megfelelően. Talán későnérő vagyok és a korábbi hátrányos helyzetem kísért. A büszkeségemnek, hitemnek és kitartásomnak köszönhetően még van hallgatói jogviszonyom - ki tudja, hogy meddig. Kezdő egyetemistaként biztam abban, hogy teljes árvaként megmutathatom magamnak és másoknak, hogy képes vagyok lediplomázni. Nos, a jövőben csak szigorú feltételekkel valósulhat meg, amiben még mindig hiszek és akarok. Segítség nélkül nem fog menni! Azt üzenem minden sorstársamnak, hogy a végsőkig ki kell tartani és ki kell használni mindenféle lehetőséget, hogy a korábbi álmok ne vesszenek. Ha mégis, akkor is újabb lehetőségek után kell nézni. Úgy érzem, hogy az élet egyetemét járom, aminél nem diplomát, hanem a létezés lehetőségét biztosítanak. Számomra a diploma megszerzésének elvesztése komoly kudarc, azonban nem ok egy esetleges jövő feladására. Már többször fel akartam adni, segítő szakemberhez is fordultam korábban. Az elszenvedett trauma miatt sok időre van szükség a túllépéshez. Ha van olyan ismerősöd, akinek segíthet ez a cikk, akkor oszd meg vele közösségi portálon!
